Hetedik a nem kevésbé legendás Native Dancer (Polynesian – Geisha, született 1950-ben) Maryland állam büszkesége.

Veretlen versenylóként, hatalmas médiaérdeklődés közepette készült a Kentucky Derby futamára. A versenyt azonban Dark Star nyerte meg 1953-ban, bár a média nem a lóban, hanem a zsoké személyében kereste a kudarcot.  Erősen ostorozták a nyeregben ülő Eric Guerin-t. Ezt követően könnyen gyűjti be a hármas korona két utolsó ágát, és ahogy már említettem soha többé nem lát lovat maga előtt a célban. Nagyversenyek sorozatában győz, újra és újra, és tulajdonosa elhatározza, hogy elindítja a párizsi Prix de l’Arc de Triomphe-ban. Egy lábsérülés azonban megakadályozza ebben, ami pályafutása végét jelenti.  Az Év Lova címet 1954-ben, míg a Hall of Fame elismerést 1963-ban gyűjti be. Legjobb utódja, Sea Bird II. aki az Epsom Derby és az ARC győzelem mellett 145-ös osztályzatot érdemel ki a Timeform szakíróktól, ami a mai napig a legmagasabb elismerés, amit versenylónak valaha kiosztottak. Native Dancer 1967 novemberében hunyt el.

Hatodik az itthon talán nem oly ismert Dr. Fager (Rough ‘N Tumble-Aspidistra, született 1964-ben). 22 versenyt fut karrierje során és 18 alkalommal elsőként halad át a célon. Az arrogáns, konok mén egyetlen amerikai hároméves klasszikust sem nyert. Ennek egyetlen oka van. Inkább rövidtávú ló volt, hiszen 1967-ben és 68-ban is övé az Év Sprintere cím Amerikában. 1968-ban, (amikor az Év Lova címet is begyűjtötte) 1:32.20-as idővel nyerte az akkor még mérföldre kiírt Washington Park Handicap-et. Márpedig ez (ismereteim szerint) a mai napig fennálló világrekord.  1971-ben kapja meg a Hall of Fame elismerést, és öt évvel később már el is pusztul vastagbél elzáródás miatt. A Calder versenypályán futam viseli a nevét.

Az ötödik Count Fleet (Reigh Count-Quickly, született 1940-ben).

1943-ban hajtotta végre ezt a történelmi tettet. A ló John D. Hertz a világ egyik legnagyobb autókölcsönző vállalatának főnökéjé (egészen pontosan annak feleségéé) volt. Ötször is vereséget szenved pályafutása során, de csak kétévesen. Hároméves korától fantasztikus győzelmi szériát produkál.

Kentucky Derby győzelme után megsérül, de a Preakness-re felépül és gálaelőadást tart.

A kis, mondhatni jelentéktelen külsővel születő Kelso (Your Host-Maid of Flight, született 1957-ben) a lista negyedik helyén.  Soha nem nevezték szépnek, de a pályán felért az anyai nagyapához Count Fleethez. Annak ellenére ő a legjobb három éves mén 1960-ban, hogy a hármas korona egyetlen versenyében sem indult. Pedig a herélt igazán 1961-ben gyújtja be a rakétákat. Kilenc versenyéből hetet nyer meg, és versenyek sorozatnyerője lesz.  A Jockey Club Gold Cup-ot ötször, a Woodward, és a Whitney Stakes-t háromszor, míg az Aqueduct és a Suburban hendikepet kétszer nyeri meg. A harmadik telivér, aki megnyeri a New York Handicap Triple-t, azaz a Metropolitan, Suburban és Brooklyn hendikepet egy naptári éven belül. Ma, amikor veretlen Zenyattákat, Zarkavákat látunk, furcsa lehet, hogy egy olyan telivér áll a negyedik pozícióban aki, 63 versenyéből „csak” 39-et nyert meg (igaz 53x pénzt keresett). Ennek ellenére,

Természetesen soha senki a közelében nem járt még ennek a sorozatnak.  Majdnem 2 millió dolláros nyereménnyel búcsúzott a versenypályáktól. 1967-ben választja tagjai közé a Hall of Fame, majd 1983-ban hal meg.

Citation (Bull Lea-Hydroplane, született 1945-ben) már dobogót érő, harmadik pozícióban. 45 futás a neve mellett, ebből 32-t váltott győzelemre. Kétévesen győzelemmel kezdi pályafutását, majd jó szereplését a következő évre is átmenti. Megnyeri a három legnagyobb hároméves versenyt, így

Év végére a zsebben az Év Lova kitüntetés is. A következő esztendőben is sikert-sikerre halmoz. Az év végére elmondhatja, hogy pályafutása 29 versenyéből 27-et megnyert.  Később megsérül, és már nem tudja ugyanazon a szinten folytatni, de még sok nagyversenyt nyer, pl. a Hollywood Gold Cupot 1950-ben. Hialeah Parkban a látogatókat életnagyságú szobra várja. Hollywood Parkban egy verseny, míg a Cessna jóvoltából egy repülőgép típus viseli a nevét. 1959-ben nyeri el a Hall of Fame elismerést és 1970-ben hal meg. A harmadik helyezést úgy érte el, hogy az őt megelőző két csodás telivér, háromévesen, azaz jóval kevesebb versenyt futva befejezte karrierjét, míg ő még hatévesen is versenyzett.

Folytatjuk!