A téli időszakban Horpácsi Emília segítségével újabb interjút készítettünk. Most a fiatal trénert, Szuna Szabolcsot szólaltattuk meg.

RP: Szabi, akárhogy nézem a statisztikát (győzelmi vagy a helyezéseket is beleértve) azt állapíthatom meg, soha ilyen rossz éved nem volt, rövid tréneri karriered során. Mi volt ennek az oka?
SzSz: Valóban rossz évünk volt a tavalyi, de rögtön meg is ragadnám az alkalmat, hogy megvédjem magam. 2010-ben már az előző évekhez képest 15 lóval kevesebb állt az istállónkban, és az import lovaink száma egyre csökkent. A statisztikákat nézve viszont jelentős hányadát teszik ki a nyereményeinknek az importok. 90%-ban Satin Stone apaságú lovakkal dolgoztam, ami szintén hátrány azon istállókhoz képest, akik változatos összetételű telivér állománnyal készülhettek. Meg kell említenem továbbá azt is, hogy a Satin Stone csikók nem koraiak, lábszerkezetük érzékenyebb és kevesebb közöttük a hosszútávú, azaz az állóképes ló. Úgy gondolom, amit ki lehetett hozni ebből a lóállományból, azt ki is hoztuk.

RP: Pálfi Gábor hogyan értékelte ezt a szezont?
SzSz: A tavalyi év, is mint az ezt megelőzőek visszajelzésként szolgálnak Pálfi úr számára. Az ő céljai, hosszútávú célok, és kemény munka árán lehet megvalósítani őket. Kitartása és a lovak iránti szenvedélye azonban páratlan és töretlen. Tisztában van azokkal a dolgokkal, amiken változtatni kell, és ezeket a változtatásokat meg is hozza, mind a tenyésztésben, mind a tréningezésben. Pl. a tréningben már a tavalyi évben a csikók fele, több alagi és Kincsem parki tréner keze alatt dolgozott és versenyzett. Az én munkámat pedig a hatszoros champion Ribárszki Sándor hónapokon keresztül, szakmai tanácsadóként segítette. Ezek mind olyan dolgok, amik mind olyan irányba segítik az elmozdulást, hogy ne egy lábon álljon ez az egész. A ménesben is elmozdultunk ebben az irányban. Próbáltunk nem egy, hanem egyre több fedezőmént bevonni a tenyésztésbe, és Satin Stone mellett most már Star Fury, Brahy, Palo Verde és Atheneum is egyre inkább kiveszi a részét a tenyésztésből. Amennyiben a Nemzeti Lóverseny Kft. továbbra is felkarolja a magyar tenyésztésű lovakat akkor nálunk is bekövetkezhet az áttörés.

RP: Pedig 2010 nem indult rosszul számotokra, hiszen Viva Venus révén megnyertétek az év első kiemelt versenyét, a Káposztásmegyeri Díjat.  A kancát azóta nem láttuk futni. Mi van vele?
SzSz: Viva Venus győzelme nagy örömet okozott az egész istálló számára. Örömünk azonban nem tartott sokáig, hiszen a verseny közben nagyon súlyosan megsérült. Az egész szezont ki kellett hagynia, de idén újra láthatjuk a pályán.  Egy őssejt terápiás kezelést kapott, de már jól van. Jól dolgozik.

RP: Erről a futamról az jut az eszembe, hogy a Telivér Farm képviselői nélkül nincs sprintverseny. Overdose mögött tuti a te lovaid érkeznek, de igazán rangos (kiemelt) sprintversenyt nyerni nem sikerült. Mi ennek az oka?
SzSz: Úgy gondolom a szerencse sem volt velünk ezekben a versenyekben, de ha megnézzük a futamok nyerőit, láthatjuk, hogy ezeket legtöbbször az erősebb nem képviselői nyerik. Nekünk kancáink vannak, és vannak náluk jobbak is a pályán. A Kozma Ferenc emlékverseny ráadásul a mi kancáink számára nem volt éppen egy zavartalan lefolyású futam.

RP: Tavaly a Saint-Moritz-i interjú kapcsán már arról beszéltünk, Spinning Crystal utolsó éve jön a pályán. Azt hiszem nem teljesített rosszul, hiszen a legtöbb pénzt nyerte az istállód számára. Te hogy értékeled az évét és most már tényleg ménesbe vonul?
SzSz: Spinning még mindig komoly húzóereje az istállónak, és nem csak a versenyeredménye szempontjából. Valójában az egész istálló oda van érte és komoly rajongótábort tudhat magáénak. Nagyon jól érzi magát nálunk, és még mindig olyan kiscsikós vehemenciával jár ki a karámba, hogy azt sokan megirigyelhetnék. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy Spinning még marad és versenyez, amíg Ő szeretné.

RP: Morasco is két győzelmet aratott, de tőle többet vártam. Igaz, hogy második az Imperiál Díjban, de mégis… Ő többre hivatott, vagy te nem így gondolod?
SzSz: Morascoról azt kell tudni, hogy ő egy komoly sérülés után kellett visszatérnie a pályára. A sérülés miatt több mint egy évet ki kellett hagynia és innen felállva kellett folytatnia a pályafutását, úgy hogy addigra úgymond kinyerte magát és egyből a legerősebb lovakkal kellett versenyeznie. Nem volt egyszerű őt formába hozni, de most egészséges és várjuk tőle az előrelépést.

RP: A szintén magyar tenyésztésű Naraan viszont fantasztikus szezont produkált, hiszen csak két versenyében ötödik, máskor mindig dobogós….
SzSz: ..és mindezt úgy produkálta, hogy a 2009-es Nemzeti Vágtán megsérült a lába. Azt hiszem a „kiskozmával” ők elég jó párost alkottak a tavalyi évben, de ő sajnos már nem fog versenyezni többé. Anyakanca lett.

RP: Továbbra is csak szerény létszámú lovat indítasz külföldön. Mi ennek az oka?
SzSz: A nemzetközi mezőny az elég erős, és oda csak igazán jó lóval érdemes kimenni. Tervezzük, hogy az idén többször megyünk, de a saját tenyésztésű lovaknak „fel kell még nőni” ehhez a feladathoz. A jobb hazai szereplés az előfeltétele annak ,hogy külföldre menjünk, azaz előbb itthon kell növelnünk a nyerések számát.

RP: Ez az oka annak is, hogy a  TF idén nem adott indulót a White Turfra?
SzSz: Az elmúlt két év alapján nem igazán éri meg kimenni Saint-Moritzba. Mind a felkészülés, mind a szervezés elég körülményes, ráadásul az idei évben új vezetőség lett kinevezve, akikről nem sokat tudunk. Összegezve: nem éri meg kiutazni.

RP: A Telivér Farm rengeteg saját és ezáltal magyar tenyésztéssel versenyez. Nem érzitek ezt szélmalomharcnak a sok-sok import ellen?
SzSz: Ez a kérdés akár válasz is lehetne az első kérdésre. Mi mindent megteszünk, hogy ne így legyen ez, de igazából az egész lovas társadalomnak el kell döntenie, hogy szükségünk van-e a „magyar árura”, vagy csak az import termékek kellenek. Természetesen ezt idézőjelben mondom, de ez most a helyzet. Szóval dönteni kell, de ha a válasz IGEN akkor ez irányba mindenkinek sokkal több lépést kellene tennie, hogy büszkék lehessünk a lovainkra. Itt jegyzem meg, hogy igen örömteli az, hogy az idei évben az új versenykiírás egyre inkább felkarolja a magyar tenyésztésű lovakat és egyre több olyan elemet tartalmaz, ami segíti az ő boldogulásukat.

RP: Igaz az a pletyka, hogy jó pár kétévesetek szlovák tréningben készül mostanság?
SzSz: Összesen hét lovunk került, cseh és szlovák tréningbe. Miss Juliette és húga, Meseszép ugróvonalon fognak versenyezni, míg a többiek síkversenyekben. Majd az év végén mérleget vonunk volt-e ennek valami haszna ránk nézve.

RP: Mi az oka annak, hogy Kovács Sándor irányításával is készülnek lovak „Telivér Farm II” néven?
SzSz: Kovács Sanyival nagyon jó az istállónk viszonya. Tavaly és tavalyelőtt is készültek nála lovaink, és ezt a kapcsolatot továbbra is fenn kívánjuk tartani, de ahogy már mondtam korábban, több trénernél is állnak bérbe adott lovaink.

RP: Ha már itt tartunk, neked mi a véleményed a kancadíj távjáról? Én az öregektől mindig azt hallottam, ez a kancák derbyje, azaz a távnak meg kell egyeznie a derbyvel. Te hogyan vélekedsz erről?
SzSz: Én úgy gondolom, derby az csak egy van, és ebben a gyengébbik nemnek is meg kell adni az esélyt, hogy képviselje magát. A 2400 méteres kancadíj táv egyáltalán nem segíti őket ebben. Ez a fiatal, 3 éves kancákat nagyon igénybe veszi. A kancadíj az egy nagyon rangos verseny, de a futtatók, az itt elért siker után nem biztos, hogy meg akarnak itt állni, hanem tovább mennének a derby irányába. Akkor pedig ez már végképp nagyon sok egy kancának.