Nem hiszem, hogy bárki vitába szállna azon kijelentésemmel, hogy az egyetemes sport legcsodálatosabb pillanatai sosem a vetélkedés, rivalizálás közben zajlanak.

Hogy mire gondolok? Pl. amikor egy futball válogatott mérkőzés előtt megöleli egymást két olyan játékos, akik egész évben ugyanazon célért küzdenek klubcsapatukban, de akkor 90 percre ellenfelekké válnak. Vagy amikor a célba érkezés után, a még mindig kb. ötvennel száguldó lovon a legyőzött zsoké a kezét nyújtja a legyőzőjének. Satöbbi, stb.

Ezek a sport felemelő vagy vegyük az egyik sport televízió szlogenjét "arany pillanatai".

Ilyen volt számomra tegnap az a jelenet, amikor Doc River, a Clippers korábbi bajnok edzője pár másodperccel a lefújás előtt magához ragadta mikrofont és azt mondta:

Minden idők egyik legnagyobb játékosa. Dirk Nowitzki. 

Nos érdemes ezen kicsit elgondolkodni. No, nem a gesztuson, mert az minden tisztelet felett áll.

A kijelentésen.

Michael Jordan az NBA örök "Non plus Ultra"-ja, de ha csak pár nevet hozunk ide a több száz igazi klasszis közül, akkor is belesápadunk River kijelentésébe.

Kareem Abdul-Jabbar, Larry Bird, Wilt Chamberlain, Magic Johnson, Karl Malone, Kobe Bryant - elég?

Vagy vegyük csak az európai legendákat?

Giannis Antetokounmpo, Dražen Petrović, Toni Kukoč, Vlade Divac.

Micsoda nevek, istenem!

A hamarosan 41 éves német kosárlabdázó többször foglalkozott már a visszavonulás gondolatával. Azonban ha egy búcsúmérkőzést rendeznek neki, talán az sem lesz ilyen érzelmektől túlfűtött, mint ez volt, amikor is a Staples Center közönsége felállva ünnepelte.

Őt. Egy vendégjátékost! Egy igazi legendát! 

 Nagy voltál Doc! Mindent köszönünk, Dirk!

Képek: NBA on ESPN twitter, Dallas Mavericks twitter