Igazán megtisztelő számunkra, hogy a Tápió-mente leg(el)ismertebb krónikása is örömmel válaszolt Kincsemmel kapcsolatos kérdéseinkre.
Racing Portal: Tanár Úr! Ön egy igazi játékos ember. Vetélkedőket szervezett, aktív sakkjátékos, 11 kötet szerzője, de lovasemberként is említhetjük Önt?
dr. Dusek László: Nem. Magam Kincsem révén kerültem kapcsolatba a versenylovakkal és a lóversenyzéssel. Már gyermekkoromban hallottam természetesen egykori tanítóimtól, hogy Kincsem itt született, de bizonyára Ön is tisztában van vele, hogy a szocialista évtizedekben ez nem volt nagy szám. A fogathajtás sokkal sikeresebb sportág volt akkoriban, ezt elég magas szinten űzték errefelé, Európa- és világbajnok hajtókkal.
1994-ben merült fel bennem a gondolat, amikor a termálvízi strand látogatóit mértük fel tanítványaimmal, hogy az ide érkezők talán nem csak fürdeni, sörözni és lángosozni szeretnének, hanem kulturális igényeik is lennének. Megbeszéltem a kutatóintézeti felettesemmel, hogy mi lenne, ha én létre hoznám a Kincsem-túrát, amit értelemszerűen a hely leghíresebb szülöttéről neveztem el.
RP: Mit kell tudni ezekről a Kincsem-túrákról?
DL: Erre felfűztem térségünk, a Tápió-mente összes látnivalóját egy egész napos program erejéig, például a Tápiószelei Blaskovich múzeumot, a Tápiószelei Magyar Növényi Génbankot, az Újszilvási Bolyhos pálinkaüzemet és természetesen a Kincsem Lovasparkot. Az elmúlt 23 évben körülbelül 300 csoportot vezettem.
RP: Kincsemnek hatalmas a szakirodalma. Azt sem tudjuk, hány nyelven jelentek meg. Ön gondolkodott valaha egy Kincsem könyv megírásán?
DL: Nem. Rengeteg dolognak ugyan utánanéztem, de magáról Kincsemről nem gondoltam, hogy írnék. Annál is inkább, mert, ahogy Ön mondta, kiterjedt szakirodalma van. Az első számú szakértője úgy gondolom dr. Fehér Dezső, akinek több könyve is megjelent és őt nem lehet überelni.
RP: Kedves Tanár Úr! Egy csellel most megpróbáltam becsapni Önt, hiszen mind Fehér doktor, mind pedig a tréner dédunoka azt állítja könyveiben: mai napig nem eldöntött, hogy Kincsem Tápiószentmártonban született. Pedig Hesp Józsefnél még a családi szálak is megkérdőjelezhetetlenek.
DL: Kérem szépen, ehhez a következőt tudom hozzátenni. Amikor néhány évvel ezelőtt bejelentették, hogy Herendi Gábor filmet készít Kincsemről, a híradásokban egyértelműen az jelent meg, hogy Kisbéren született. Másnap idejött a lakásomra a falu egy megbecsült idősebb embere és ezt mondta nekem: Lacikám! Ne engedjétek már, hogy a Kincsemet elvegyék tőlünk.
Gócsáné dr. Móró Csillához, a Blaskovich Múzeum igazgatónőjéhez fordultam, aki elküldte a Vadász és Versenylap ide vonatkozó számából (1874 július) azt az oldalt, amelyben fel van sorolva, hogy melyik birtokosnak milyen csikói születtek. Márpedig ebben az áll: Blaskovich Ernő birtokán született egy kancacsikó a Cambuscan-Waternymph származással. Ez szerintem egyértelműen bizonyítja, hogy Tápiószentmárton a szülőhelye.
A bejelölt rész bizonyít: Kincsem Tápiószentmártonban született
RP: Többször említettük már a Blaskovich múzeumot. Pár évvel ezelőtt jártam ott. Biztosan rossz időben, mert nem jutottam be. Ott van egy igazán jelentős, csak Kincsemhez és nem a Blaskovichokhoz kapcsolódó hagyaték?
DL: Igen, van. Ha jól tudom, ott van Pállik Béla festménye (1876-ból – a szerk.) és ott van a goodwoodi tiszteletdíj is. Az egy fantasztikus ötvösmunka. Élőben kellene látnia. Ez az egyik legfontosabb tárgyi relikvia a Kincsem hagyatékban. Ott találhatók még darabok az istállójából, az emléktáblából részletek és a teljes versenyeredményeinek felsorolása is. Itt tartom fontosnak elmondani, hogy Kincsem nem 54 versenyt nyert, hanem 55-öt.
RP: Igen, hiszen a baden-badeni nagydíjat először holtversenyben, majd az újrafutást fölénnyel nyerte.
DL: Pontosan.
RP: Tanár Úr! Mit tehetnénk az ügyben, hogy végre valahára mindenki megértse, hogy Csalogány Kincsem vezetőlova volt és nem a tarka cica, mint ahogy sokan hiszik.
DL: Én ebben semmit nem tehetek. Ezt Önöknek, mint szakújságíróknak kell mindig sulykolni, hogy bizony a macska neve nem ismert, Csalogány pedig mindig ott volt, ahol éppen Kincsem.
RP: Ön meg tud azzal barátkozni, hogy a Kincsem film nem egy történetileg hű alkotás lett, hanem egy szuperprodukció?
DL: Meg kell Önnek vallanom, még nem láttam a filmet.
RP: Kaphatunk estelege egy olyan történetet Öntől, ami nem olyan ismert a Kincsem-storyban, amit még soha vagy csak keveseknek mesélt el?
DL: Nézze, az kétségtelen, hogy Kincsem gazdájának élettörténete az maga egy különlegesség. Blaskovich Ernő soha nem nősült meg. Bizonyára Ön is olvasta, hogy a Szabó Karolina (szül: 1858) színésznővel szerelmi kapcsolatban volt. A történet érdekessége, hogy a színésznőt elszerette Blaskovich-tól a helyi katolikus pap. Úgy hívták Droppa Károly (szül: 1856). Megépült Pesten a Kincsem-palota a Reáltanoda utcában és ott a hölgynek volt lakosztálya, de ha ideje engedte Tápiószentmártonban is látogatta Blaskovich-ot. Ahogyan Droppa is, hiszen jó barátságot ápolt a nagybirtokossal. Vélhetően ott ismerkedett meg Károly és a „kékszemű Lady”, és szerettek egymásba. A pap ki is lépett a katolikus egyháztól, áttért a református vallása és megnősült. Elvette a színésznőt. Ő korban sokkal közelebb állt hozzá, hiszen jóval fiatalabb volt, mint Blaskovich Ernő (szül. 1834). Kincsem gazdája Mezőszilason vásárolt egy kastélyt, amit szerelmének adományozott. Halála után a szerelmesek lettek a tulajdonosok, és ma is Droppa-kastélyként áll a Fő utcában.
RP: Vasárnap nagy rendezvény lesz. Anélkül, hogy konkrétumokat árulna el, egy-két kulisszatitkot felfedhet nekünk, hogy mire számítsanak az odalátogatók?
DL: Először is megköszöntem Polgármester Úrnak, hogy engem felkértek. Megtisztelőnek tartom, annál is inkább, mert tőlem sokkal nagyobb szakértők is vannak, akik erre meghívást kaphattak volna. Utalni fogok a Magyar Lóversenyzés kialakulásra (Széchenyi, Wesselényi stb.), a Blaskovich családra és el fogom oszlatni azt a tévhitet, hogy a Blaskovich-ok soha nem voltak grófok. Ha megjelenik a cikk kérem kétszer húzza alá, hogy ez tévedés.
RP: Nagyon köszönjük megtisztelő válaszait. Élmény volt Önt hallgatni és faggatni. Vasárnap találkozunk.
DL: Én köszönöm a megkeresést. Minden jót kívánok Önöknek. Találkozunk vasárnap.
Dr. Dusek László életrajza elolvasható ezen a linken.
Köszönöm a két interjúhoz nyújtott segítségét Gólya Róbert barátomnak.
A képeket maga a riportalany bocsátotta rendelkezésre.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.