“A turf szülőhelye, óvodája és akadémiája” – idézi a Thoroughbred Racing egy ausztrál újságíró sorait.

Egy őszi estén 1833-ban Lobanov herceg végigszáguldott egy mezőn a Chantilly erdő mellett, ezen felbuzdulva pedig rövidesen fogadást kötött néhány társával, hogy aki először ér a gyep túlvégén levő Grandes Écuries-hez (nagy istálló), az 100 louis-val gazdagodik (korabeli pénznem). Lobanov ugyan elvesztette a fogadást, azonban valami sokkal értékesebbet talált: a puha és selymes talajt, ami ideális a versenyzésre.

Egy évvel később ez a mező lett a Hippodrome de Chantilly, Franciaország első versenypályája, egyike a világ legszebbikeinek. Az 1830-as évek óta a a turf szerelmesei zarándokolnak ide, a Chateau du Chantilly és a Grand Écuries nevével fémjelzett helyszínre a 40 kilométerre fekvő Párizsból.

A Grand Écuries-t Louis-Henri de Bourbon építtette 1719-ben vadász- és igáslovai tartására, aki állítólag úgy tartotta, hogy halála után lóként fog újjászületni. Az épületet Jean Aubert tervezte és vitelezte ki 1936-ra, amely faragott záróköveivel, domborműveivel, pilléreivel és szobraival iskolapéldája a neoklasszicizmusnak, 186 méteres homlokzata pedig 1834. május 15. óta figyeli a versenyzést Chantilly-ban.

1847-ben d’Aumale földtulajdonos és Chantilly pártfogója pedig megkísérelte az állandó standok felállítását, melyeknek középpontja a Pavillon du Prince volt. Ezek a fából készült lelátók még sokkal kisebbek voltak az akkori angol pályákéval szemben, valamint helyek tekintetében is alulmaradtak, ugyanis a brit százezres tömegekkel szemben itt mindössze hétszázan fértek el a pódiumon.

Chantilly testesíti meg a francia lóversenyépítészet első generációját, és számos pálya terveit inspirálta, többek között Longchamp, Vincennes és Enghien is ez alapján épült. 1879-ben aztán ismét felújították, az időmérőket áthelyezték, valamint Pierre Jérôme Honoré Daumet tervei alapján a Chateau du Chantilly is átépítésre került.

Míg a 20. században sok pályát újítottak fel, Chantilly végig megmenekült a buldózer elől. Elegáns lelátóival, a Grand Écuries lélegzetelállító hátterével és a szomszédos erdő természetes szépségével számtalanszor kiérdemelte a “világ legszebb lóversenypályája” elnevezést.

A terv 1845-ből. Kép: Jean Stern

Az 1990-es években azonban a francia lóversenyzés komoly krízisen ment keresztül, és szinte biztosra lehetett venni Chantilly bezárását. Szerencsére érkezett a megmentő Aga Khan személyében, aki feltámasztotta poraiból a történelmi helyszínt.

2005-ben modernizálták a pályát. Megnövelték a nagy tribünt, építve egy panorámaéttermet az első emeletre, konyhákat, sajtószobát és magánbokszokat alakítottak ki, valamint átszervezték a nagy lelátó mögötti utat. Az új kialakítás azonnali sikert aratott, Chantilly megmenekülése pedig biztossá vált.

Chantilly nem véletlenül világszerte ismert: 19. századi méltóságteljes lelátói visszavezetik a versenyzőket a lóversenyzés aranykorába. Ahogy egy ausztrál újságíró beszámolt a helyről, “ez a turf szülőhelye, óvodája és akadémiája”. Hogy a Thoroughbred Racing szavait idézzük, a francia lóverseny-építészeté is.

Vasárnap a versenytér újra főszerepbe kerül, mert jön a Prix de Diane, amelynek beharangozóját szombaton olvashatják nálunk.

A cikkben szereplő információk forrása a Thoroughbred Racing.

Képek: Racing Post, France Galop