Csak a legmagasztosabb jelzőkkel illethetjük a szombati, pozsonyi, nemzetközi versenynapot.

Kiváló szervezés, nagyszerű lovak és zsokék, táblás ház a szezon második pozsonyi meetingjén. A kezdés előtt Ladislav Molnar igazgató úr meglehetősen gondterheltnek tűnt, hiszen elmondása szerint ezen a szombaton, a kultúra jegyében, minden pozsonyi múzeum ingyen volt látogatható és félő volt, hogy a családok a lóversenypálya helyett más kikapcsolódást választanak.

Nem így történt!

Még a második futam után is hosszú sorok álltak a bejáratnál, pedig Pozsonyban a belépődíj 2 euróba kerül, de a látottak alapján nem csak mi éreztük úgy: bőven megérte az a napfényes délutánt a lovak közelségében tölteni. A családokat egy csodálatos körhinta, arcfestés, póni simogatás és egyéb programok várták.

Már tavaly is láthattuk, hogy Igazgató úr rengeteg változást eszközölt és eszközöl. Például a jártatóban már évtizedek óta szolgálatot teljesítő urakat -  igaz nem csak őket -  fiatalok váltották, akik meglehetősen elegánsan, fehér ingben, idegen nyelveket is beszélve bárkit szívesen útbaigazítanak. Szintén a nézők számára újdonság, hogy a díjátadás immár nem a tőlük messzi célban zajlik, hanem a jártató közepére helyezett pódiumon. Mivel azzal szemben van egy lelátó, a közönség sokkal jobban és ami a legfontosabb, sokkal közelebbről láthatja az ünnepélyes pillanatokat. Az igazgatóváltással a még mindig sok-sok problémával küzdő szlovák lósport  teljesen más útra lépett. Sok sikert nekik!

Sosem feledhető azonban és mi sem feledjük, hogy a lóverseny a lóról szól. Őket igazán kiváló futófelület és nyolc verseny várta. Négy ország, Szlovákia, Csehország, Ausztria és Magyarország legjobb talpon lévő telivérei parádéztak a remekül előkészített gyepen.

Az első öt futamot uralták a szlovák lovak.

Línek - Havlik és a Stangel - Janacek duó egyaránt két-két sikernél járt ekkor. (Mindkét Jaro idomítással a szlovák ranglistavezető Havlík győzött.)

A hatodikban voltunk először érdekeltek, mi magyarok. Maronka Gábor idomítottja, a hároméves Di Domenica Sweety-t csak két cseh tréningből érkező telivér tudta megelőzni a Cena Legionara-ban (III. kat, 1800 m, 3000 euro), így a hároméves Ivanhowe ivadék itt megnyert 420 eurója még jól jöhet a derbybe való bejutást illetően. Gábor boldog volt az eredmény láttán, de szerényen most is a lovast, Milan Konkoljt dicsérte.

A folytatásban azonban megszaporodtak a ráncai, mert a 25. Áprilisi Nagydíj (I. kat, 1800 m, 5800 euro) két utolsója az ő színeiben ért célba. Itt elsöprő cseh győzelem született, ugyanis a „régió zászlóshajója” adta a három dobogóst. A prágai nyitónapon győztes, Zariyannka (lovasa a duplázó Petr Foret) csak küzdelemben tudta ezt megnyerni két honfitársa, Rex of Thunder és Ideal Approach előtt. A cseh házibefutó persze totális papírforma. A szlovák sajtó által "Iron Ladynek" nevezett kanacát a Turf-gálán láthatja legközelebb a publikum. Nálunk viszont most, a nyitóképen és itt. A prágai, ugyanezt a nevet viselő futam után, tehát megnyerte a pozsonyi kiadást is. 

Tragédia nem történt, hiszen mind My Craft, mind Picasso Blue számára ez csak egy felkészítő futás volt, erős nemzetközi mezőnyben.

A nyolc versenyből ugyan hatnak otthon tartották az első díját a szlovákok, de gondolom minden olvasónk érzi, hogy mégsem örülhettek felhőtlenül.   

A versenynapon csak Jaro Línek barátunk tudott triplázni.

Két idomítottja győzött, míg ő Radek Holcák mester trenírozottját, Charpentiert (Cracksman) vezette győzelemre lovasként. Amikor gratuláltunk neki a a mesterhármashoz magyarul mondta: köszönöm szépen.

Soha rosszabb versenynapot, vagy ahogyan a szlovák versenyszervező írja: aki itt volt, biztosan nem bánta meg. Mi legközelebb május 7-én, a szlovák 1000 és 2000 Guineas napján tudósítunk Petržalka-ból.

Ajánljuk szíves figyelmükbe Treatelling képgalériáját a versenynapról.

Képek Juhász Zsóka/Treattelling