Helyenként már-már egy koncert pogójára emlékeztetett az a dulakodás, ami kialakult a Champion Stakes célegyenesében, de leírhatatlanul izgalmas volt nézni. Az utolsó két-háromszáz méterig egyetlen ló sem akart leszakadni a tizenegy fős csapatból, de még a célvonalon is négy hosszon belül haladt át az első hat helyezett.

Mivel a befutóban a teljes mezőny nagyon szorosan együtt helyezkedett, sokaknak problémát okozott, hogy utat találjanak előre. Kinek mikor sikerült, akkor lódult meg, így több hullámban álltak az élre a győzelemre pályázók. De azt, hogy pontosan mi történt a célegyenesben, meg sem kíséreljük leírni. Beszéljenek helyettünk a képek:

Calandagan, a futam három húzónevének egyike nagyon sokáig helyezkedett, de mikor a belső korláton Stephane Pasqiuer végre el tudta indítani, bizonyára már többen nyerőnek látták. Arra viszont nem sokan számítottak, hogy a végleges nyerő csak ezután száll be a meccsbe. Anmaat az utolsó utáni pillanatban rohamozta meg a francia vendéget, de ezúttal legyőzhetetlennek bizonyult. Hihetetlen sebességgel vette át a vezető helyet, és a célba már fél hossz előnnyel száguldott be.

A Shadwell hatéves heréltje már második csúcskategóriás (Gr1) győzelmét aratta az idén, ekkora formára viszont aligha számítottunk tőle. A tavaly májusi Prix d’Ispahan (Gr1) megnyerése után sérülés miatt több, mint egy évig nem futott, augusztusban elhozott egy Gr3-at, majd ötödikként végzett a mindössze hétfős Prix Dollar-ban (Gr2) a Prix de l’Arc de Triomphe hétvégéjén. Erre egy olyan mezőny orra alá tört most borsot, ami presztízsre az „Arc”-éval vetekedett. Nem irigyeljük a szakmai zsűrit a Cartier Awardsnál, akiknek ezután meg kell nevezniük az Év Lovát.

„Őszinte leszek, az egyenes felénél letettem a távcsövemet, és azt hittem, hogy nincs esélyünk” – vallotta be az Awtaad apaságú ló trénere, Owen Burrows a verseny után. „Aztán azt gondoltam, hogy kap egy kis helyet, és helyezve lesz, de ahogy Jim is mondta, egész idő alatt, amíg be volt zárva, valójában feltöltődött. Néha ez az ember javára válik, de szerencsére is szükséged van ahhoz, hogy megszerezd a rést, ami neki sikerült.”

A többiekről se feledkezzünk meg, elvégre sokat emlegettük a mezőny hihetetlen színvonalát – amit a végjáték is bizonyított. Calangadan második helye ismét megerősíti, hogy hiába maradt ki neme miatt rengeteg évjáratversenyből (heréltként ugyanis nem indulhat tenyészversenyben), ő az egyik legjobb európai hároméves jelenleg. A dobogó alsó fokára az a Royal Rhyme szaladt fel, aki utoljára májusban lett helyezve – úgy tűnik, a hűvös idő jobban fekszik neki.

A két másik nagy közönségkedvenc, Economics és Los Angeles egyaránt háttérbe szorultak. Előbbi még viszonylag tisztesen helyt állt: noha az ír névrokonban (Irish Champion Stakes) látott bravúrt nem tudta megismételni, nagyon is valós momentuma volt a finisben, és csak az utolsó métereken csúszott vissza a hatodik helyre – de még mindig csak másfél hosszra a bronzérmes Royal Rhyme-tól. Az Arc-harmadik Los Angelesről már nem mondható el ugyanez: az elsők közt szakadt le a bolytól, és kilencedikként ért célba. Mentségére szóljon, mindössze két hete futott Európa legnagyobb versenyében, úgyhogy ebben a fáradtság is szerepet játszhatott.

Nyilván a Champion Stakes vitte a prímet, de ne feledjük, hogy négy másik kiemelt futamot is láthattunk. Elvégre ez volt a Champions Day, a brit szezon zárómeetingje. A többséget viszont akár papíron is futhatták volna, annyira domináltak a favoritok.

A Long Distance Cup-on (Gr2) Kyprios (a képen) a tavalyi második hely után ezúttal semmit nem bízott a véletlenre, és magabiztosan húzta be idei hetedik győzelmét – abból négyet Gr1 szinten. Galileo fia ezzel hibátlan mérleggel zárja 2024-es szezonját. A Fillies & Mares Stakes-ben (Gr1) Kalpana (Study Of Man) tartani tudta javuló formáját, és szintén aranyra váltotta esélyeit élete első csúcskategóriás megmérettetésén. A Queen Elizabeth II Stakes-en (Gr1) Charyn is folytatta a sormintát, és magabiztosan vágtázott be a mérföldes topfutam céljába. Dark Angel fia ezzel idén már harmadik Gr1-fődíját zsebelte be, így kiérdemelten sorolhatjuk a szezon legjobb „miler”-ei közé.

Az egyetlen kivétel – a főfutam mellett – a Sprint Stakes volt, ahol a villámlábú telivérek a nap első felébe is csempésztek egy adag izgalmat. Ezúttal négyen értek be egy hosszon belül, közülük Kind Of Blue (Blue Point) bizonyult a leggyorsabbnak, míg a favorit Kinrossnak csak a hetedik helyre futotta.

Ezzel véget ért az angol bajnokság, amelynek championjai Aidan O'Brien és Oisin Murphy lettek. Jövő héten Doncasterben rendezik az év utolsó brit Gr1-jét, a Trophy Stakes-t, utána a téli szezonban pedig csak kisebb síkversenyek lesznek. Így mi is búcsúzunk egy időre a szigetországtól.

Képek: Racing Post