avagy Héroszok egymás között
Többször meg szokták kérdezni tőlem a Kincsem Parkban, hogy a mai zsoké és trénergárda, hogyan áll eredményeit tekintve a régi nagyokhoz viszonyítva.
Ma erre próbálok meg válaszolni a trénerek vonatkozásában. Mégpedig úgy, hogy összeszámoltam, hogy a magyar lóversenyzés három legsikeresebb trénere hogyan teljesített egymáshoz képest kizárólag csak a nagydíjakban.
De kezdésként máris „be kellett avatkozni”, hiszen a triót közös nevezőre kellett hozni, ugyanis csakis olyan versenyek lehetnek itt relevánsak, amik mindhármuk idomári időszakában éltek 1966-tól.
Hogy miért akkortól? Mert 1949 és 1965 között nem futották a gróf Széchenyi István Emlékversenyt és nem akartam olyan futamot beletenni, amiben maradtak ki évek.
Értelemszerűen Aperianov Zakariás karrierje során nem létezett pl. az Overdose Díj vagy a Kovács Mihály Emlékverseny, így a két Sanyi ezekben a futamokban elért győzelmeit kihúztam a nevük mellől.
Ezt követően mindannyiuk számaiból le kellett vonni a Káposztásmegyeri Díjban aratott sikereiket, hiszen ez a futam a második világháború óta mindig kiemelt verseny volt, de 2024-ben már nem az.
Így az Aperianov-Ribárszki párostól ötöt, Kovács Sanyitól négyet kellett lehúznom, azaz ők ennyiszer nyerték (trénerként) az év első kiemeltjét.
Fontos megvizsgálni az aktív éveket, de ezt is óvatosan kell kezelni. Aperianov Zakariás ugyan 1953 és 2009 között, azaz 56 éven át trenírozott, de az „állami elosztásnak” köszönhetően ez nem jelentette azt, hogy nála állt a legtöbb ló. Mármint kiemelkedően, mint ma Csontos Pálnál, vagy az Overdose-érában Ribárszki Sanyinál.
Érdemes fellapozni egy krónikát. Én találomra kiválasztottam az 1986-ost. Látható, hogy „Aper mester” jóval kevesebb (71) futásból lett champion, mint Farkas Tibor. A lólétszám közöttük: 36-30 volt, azaz közel azonos.
Tehát a Mester nem azért nyert hosszú éveken át ennyi kupát, mert jelentősen kiemelkedő létszámmal dolgoz(hat)ott!
“RP: Aperianov Zakariás istállójába szerződni, akkoriban miden zsoké álma volt?SF: Szerintem igen. Keddenként a nagyobb trénerek és lovasok (Alafi, Farkas, Ferenczi, Tóth Pali bácsi és még sokan mások) a Vígszínház utcájában lévő borozóba jártak. Gyerekként én is mindig odamentem és egy kóla mellett hallgatóztam, hogy a sikeres zsokék és trénerek miről beszélnek. Egyszer összeszedtem a bátorságom, elé álltam és azt mondtam neki: “Drága Mester! Kérem, csak egy évre vegyen fel engem állásba. Ha nem ad lovaglást, azt sem bánom, de szeretném látni a módszereit, mert ennyi nagyversenyt, ennyi derbyt nem lehet véletlenül nyerni.” Gondoltam hátha elleshetek Tőle valamit, amit én hasznosíthatok a későbbiekben. Amikor Varga Zoli Amerikába szerződött, akkor jött és mondta: “Na, elérkezett az egy év.” “Mester már megyek is.” – feleltem” – nyilatkozta nekünk Simon Ferenc.
Most viszont ez nagyon is tetten érhető, hiszen a jóval nagyobb istállót irányító Kovács Sanyi, az elmúlt 3 esztendőben (2022-2024) 103 győzelmet aratott lovaival, míg Ribárszki Sanyi csak 19-et! Ez szignifikáns különbség.
Ribárszki Sándor 1994, míg Kovács Sándor 2008 óta idomár, igaz utóbbi pár évre visszatért a nyeregbe.
Csúcs futamaik: Aperianov tizenhat derby, Kovács hét lovaregyleti, Ribárszki 6-6 derby és kancadíj.
Íme a táblázat közöttük:
Teljes győzelmeik 2024. december 28-án:
Aperianov 1646 ( teljes pályafutása során 125 ma is élő nagydíj)
Ribárszki 981 (64)
Kovács 672 (72)
Sereg András. A tévedés, elszámolás jogát most is fenntartjuk.
2024 utolsó galoppcikke, a 75. Magyar Derby hétfőn a Derbyn.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.