Eljött az ideje, hogy egy egész cikkben rójuk le tiszteletünket az öreg kontinens uralkodónője előtt.
Bár olyan szenzációs telivéreket láthattuk karrierjük csúcsára törni, mint Maurice, Almanzor, California Chrome és Highland Reel, 2016 a kancák éve volt: az elmúlt szezonban Winx tartotta sakkban Ausztráliát, Beholder, Songbird és Tepin vitték Amerika zászlaját, Lady Aurelia sokkolta Ascot-ot és Found vitte haza az Arc-ot. Mind hangosan ellenszóltak a „gyengébbik nem” jelzőnek – de egyikük még hangosabban: Minding
Aidan O’Brien minden harmadik évben talál egy „új legjobb lovat, kit valaha tréningezett”, és a legújabb csillaga a most négyéves Galileo apaságú kanca. Bajnoknak született, tehetségét pedig már kétévesen Cartier-díjjal ismerték el: 2015-ben ő volt az Év Kétéves Kancája Európában, miután két Gr1-es futamot is könnyűszerrel megnyert (Moyglare Stud Stakes és Fillies’ Mile).
O’Brien és a Coolmore pedig sosem csak egy vasat tartanak a tűzben: minden nemből és korból legalább kettőt, így a 2016-os európai síkszezon nagybetűs nyitásán, a Guineas hétvégéjén még nem is Minding kapta a reflektorfényt, mégis megmentőként jött le a pályáról. Air Force Blue volt ugyanis az a nagyágyú, kinek pályára lépését várta a közönség – ki aztán sosem talált vissza nagy hírére, zuhanórepülését pedig a 2000 Guineas vereségével kezdte. Másnap Minding „mentette meg” a Coolmore-t, mikor egyszerűen utolérhetetlen volt az
1000 Guineas-ben.
Együtt a csúcson Ryan Moore-al: 2016 Cartier-Év Lova és Longines-Világ Legjobb Zsokéja. Fotó: racingfotos.com
A probléma az O’Brien haddal, hogy elsődleges célja az értékes tenyészmén-előállítás. Bár az Ír 1000 Guineas-ban épphogy elesett Minding a győzelemtől, nyáron már világossá vált, hogy a kancának nincs ellenfele a saját nemében:
Epsom Oaks,
Pretty Polly, Nassau – mind Gr1 besorolásban, és mind igazi kihívás nélkül. De mikor ott áll az istállóban The Gurkha, Idaho, vagy US Army Ranger, kiket gyorsan kirívó fedezőmén-jelölté kellene tenni, nem lehet őket szabotálni egy akkor már hatszoros Gr1-győztessel. Minding első nagy kihívása ezért szeptemberig húzódott, mikor a Coolmore neveltjei közül egyedüli háromévesként állt starthoz az
Irish Champion Stakes-ben, és bizonyult két hosszal kevesebbnek Almanzor-ral és Found-dal szemben.
A koronázásra tehát a szezonzáróig kellett várni: az ascoti Bajnokok Napján a mérföldes Queen Elizabeth II. Stakes-re lett felíratva, mely távon áprilisi veresége óta nem futott. Másodszorra lett szembeállítva a kontinens legjobbjaival, és Gr1-bajnokok sora nézhette premier plánból, ahogy egy királynő megszületett. Hetedik királykategóriás győzelmét aratta a hároméves kanca, még egyszer játszva a „megmentő” szerepét: az aznapi első favorit volt, ki nem botlott, és egyben az egyetlen a Coolmore színeiben.
Lehet ecsetelni, mily megkapó eredményeket ért el szezonja során, hogy Kazzia (2002) óta az első, ki Guineas-Oaks duplát tudhat a neve mögött, vagy hogy későbbi Breeders’ Cup bajnokot hagyott maga mögött a Nassau-ban – de egyedül az, amit a QE II-ben mutatott, leír mindent. Mérhetetlen tehetség van benne, és végtelenül hálásak lehetünk, hogy idén is csodálhatjuk a zsenialitását.
„Felsőkategóriában győzött mérföldön, egy és negyed mérföldön és másfél mérföldön, majd ahhoz, hogy újra visszavegyük a távját, és nyerjen egy nyitott korosztályú futamot, nagyon különlegesnek kell lennie” – nyilatkozta a mester, Aidan O’Brien.
És az is: különleges. Isten óvja a királynőt!
