90 esztendeje, ezen a napon született az első magántenyésztő, aki derbyt nyert hazánkban. 

Dömsödön Kovács Mihály portáján mindig is voltak lovak, nem csoda, hogy az apjából kulák osztályidegent, a fiúból pedig a továbbtanulásra érdemtelent kreáltak az ötvenes években.

Hogy 1952-ben nem folytathatta a tanulást, az Rákosi bűne - idézi fel fiatalságát Kovács Mihály. Egy állami gazdaság méneséhez került, egy másik osztályidegen, Újházy Béla volt méneskari őrnagy társaságában. A sors kegyes volt hozzá, hiszen itt életre szóló szakmai tudást, tapasztalatot és emberi tartást kapott.

Ebben az időben versenyszerűen lovagolt ugróversenyeken. Kovács Mihály 1988-tól tenyészt angol telivér lovat. Ekkor két német tenyészkancát vásárolt, amelyek a sikereinek az alapját képezték. A két kanca, Anerbin és Die Schön a Töki Vadaskerti ménes két kiváló ménjével Odenat-tal és Arszlánnal lett fedeztetve.

A rendszerváltozás után egyre többen kezdtek lovakat tenyészteni és futtatni, és ebben a dömsödi ménes az élen járt. A tenyészanyag kis létszámú, de kitűnő származású és versenyeredményekkel rendelkező lovakból áll.

A tudatos tenyésztés egyik gyöngyszeme volt a saját tenyésztésű Alfonz (Odenat-Anerbin), amellyel 1992-ben megnyerte a Magyar Derbyt. Ez akkor szenzációnak számított, mert a versenyüzem államosítása óta olyan ló nem nyert Derbyt, amelyet tulajdonosa saját kezűleg segített a világra és a felkészítésében tevőlegesen is részt vett. A derby utáni pillanatok a nyitóképen.

Alfonz később Kovács Mihály saját kancáinak a pasája lett, itt is igen szép eredményeket ért el ivadékai révén. Sajnos mire a többi tenyésztő észbekapott, hogy Alfonz milyen jól örökít, a mén elpusztult. Három kiváló ivadéka: Póker, Jupiter és Lady Sophie a nagyversenyek egész sorát nyerték meg.

Póker (Tavaszi Díj, MTC díja, Hesp Róbert ev., LFB díja, 2x Batthyány-Hunyady Díj, Köztársasági Díj, Székkutasi Díj, Orosházi Díj), Jupiter (Szent László Díj, Kozma Ferenc ev., MTC díja, Budapesti Díj, Sütvényi Díj), Lady Sophie (Magyar Kancadíj, Kincsem Díj).

"Egy olyan ember volt, aki nem csak a lovait imádta, de barátait is nagyra tartotta. Állandóan hívott dömsödi otthonába és gyakran meg is látogattuk őket. Emlékszem a derby előtt is birkapörköltre invitált bennünket. 35-40 vendég biztosan jelen volt, de ő is, és felesége Marika is mindig kiváló vendéglátónak bizonyultak. Sok olyan emberre lenne szüksége a lóversenysportnak, mint amilyen ő volt. A derby előtt a férjem azt mondta neki: Misikém ne aggódj, csak le kell hajolnunk a tiszteletdíjért. Máig felfoghatatlan és feldolgozhatatlan a halála." - emlékezik rá Aperianov Pannika.

A szerkesztő megjegyzése: mivel magam Ráckevén élek, Misi bácsi pedig Dömsödön lakott, mindig már messziről köszönt: "Jó napot, szomszéd úrfi!"  Nem csak szálfaegyenes termetével és zengő, érces hangjával tűnt ki a tömegből, hanem eleganciájával is. Ami jellemezte őt kívül-belül. Ég Önnel, szomszéd! - Sereg András.

Kovács Mihály 2011. október ötödikén hunyt el.

Szöveg és nyitókép: Horváth József