Talán furcsa leírni ezeket a szavakat, ezekben a nehéz időkben, de március huszonharmadika a lóversenyzés pirosbetűs ünnepe.

Nem kevesebb mint hat olyan telivér született ugyanis ezen a napon, akiket méltán emlegetünk legendaként.  Ünnepeljük őket együtt!

Gallant Fox (Sir Gallahad – Marguerite) 1927-ben jött világra. Háromévesen a Derbyt és a Preakness-t is megnyerte, pedig akkor még utóbbit futották előbb. A Belmontban is minden ellenfelét könnyedén verte így Hármas Korona bajnokká koronázták. Visszavonulása után kiváló fedezőmén lett, sőt egyik fia, Omaha szintén megnyerte a Triple Cown-t.

1972-ben született Foolish Pleasure, aki sokaknál gyűlölet tárgya lett, hiszen százezrek neki tulajdonítják a csodakanca, Ruffian végzetes sérülést. Éppen ezért írtunk egy cikket tavaly júniusban, hogy eloszlassunk minden kételyt ezzel kapcsolatosan és kimondjuk:

Foolish Pleasure ártatlan a balesetben, egyszerű versenyszituáció okozta törés állt be, amit semmiféle szabálytalanság nem előzött meg. 

Az egészen elképesztő származású Foolish Pleasure a Waldemar Farms-on született, Floridában. És hogy miért volt parádés a származása? Apai nagyapja Secretariat apja, Bold Ruler, míg az anyai nagyapja az 50-es évek első felének kimagasló csillaga, az 1953-as Év Lova, Tom Fool, azaz a What a Pleasure – Fool-Me-Not származású kis csődörcsikóval nagy terveket szőhetett tulajdonosa, John L. Greer, akinek nem is kellett csalódnia. Pályafutásának mérlege 26 futás – 16 győzelem – 4 második és 3 harmadik helyezés, $1,216,705 pénzdíj, amelyből kiemelkedik az 1975-ös Kentucky Derby sikere.

Időrendben haladva, az 1975-ben született Alydarral (Raise a Native - Sweet Tooth) illik folytatnunk, aki arról híresült el, hogy 1978-ban mindhárom amerikai Triple Crown futamban második helyen ért célba, a bajnok, Affirmed mögött. Kiválóságát bizonyítja, hogy ennek ellenére olyan trófeák landoltak a tulajdonos Calumet Farm vitrinjében, mint pl. a Florida Derby, Travers Stakes vagy éppenséggel a Whitney Handicap. Természetesen a Hírességek csarnokának tagja. A mén halálát mai napi kételyek övezik. Szövetségi vizsgálatot is indítottak "megölésével" kapcsolatban, de az igazságot sosem fogjuk megtudni.

A 2003-ban született, a szintén parádés származású kanca, Ask (Sadler's Wells - Request) hatévesen aratta pályafutása legnagyobb győzelmeit, amikor is legyőzhetetlen volt a Yorkshire Cup-Coronation Cup-Prix Royal Oak hármasában. Ma, Dunraven Studban él és ivadékai leginkább az ugró szakágban jeleskednek.

Szintén 17 évvel ezelőtt jött napvilágra, a pár napja kimúlt AP Indy egyik kiváló utódja, Bernardini (mama: Cara Rafaela). Mindössze első versenyében volt negyedik, utána kizárólag az első két hely valamelyikén ért célba. Megnyerte a Preaknesst, a Traverst és karrierje utolsó versenyében Invasor-tól kapott ki a BC Classicban. Kiváló utódai futnak manapság is.

Utolsóként a 2006-ban született Quality Road-ról (Elusive Quality - Kobla) kell szólnunk, aki ma, a Kentuckyban található Lane's End Farm egyik sztárménje. Nem kevesebb, mint 200,000 dolláros gázsit kell leszurkolniuk azoknak a kancatulajdonosoknak, akik csikót szeretnének tőle, hiszen ő valóban hozza a nevébe foglalt minőséget, amit pl. Abel Tasman, City of Light vagy éppenséggel Hootenanny eredményei is bizonyítanak.

Todd Pletcher egykori kiválósága pályafutása 13 versenyéből nyolcszor nem talált legyőzőre, négy Gr1-es futamban is győzött, de a Kentucky Derby előtt megsérült, így nem lehetett TC-bajnok.  Mine That Bird (az 50/1-hez című film főszereplője)  a győztese annak a kiadásnak.

Ők hatan tehát mai ünnepeltjeink. Isten éltesse Őket! Éljen a lóverseny!