Avagy egy egészen őrült sztori Angliából – vagy Ausztráliából?

John Tierney, a brit üzletember azóta egy ascoti győzelemről álmodik, hogy néhány régi barátjával egy versenylovat vásárolt, most pedig egy egyre javuló sprinter kancát, Faberginót tudhatja magáénak – a dolog egyetlen hátulütője, hogy nem a királyi pályán Berkshire-ben (laikusok kedvéért Ascot), hanem onnan 9000 kilométerre Perthben, Ausztráliában.

A Tiarnna Robertson idomításában álló ötéves telivér eddig tizenkét startból kilencszer diadalmaskodott, és mikor március elején a Gr3-as Northam Stakes megnyerésével karrierje első Group-trófeáját ünnepelhette, eddigi pályafutása során nem sokadszor fordult elő, hogy az 51 éves Tierney nem a helyszínen követte az eseményeket, ugyanis a koronavírus elleni védekezést szolgáló szigorítások értelmében nem utazhatott Ausztráliába.

“Miután ott voltam a legutóbbi hat vagy hét versenyén, valószínűleg idegesebb voltam, mikor az iPademen néztem a futását, mint mikor a helyszínen. Flirtini személyében egy nagyon jó sprinter ellen futott, de ahogy megnyerte, elfogadható volt.” – nyilatkozta a Thoroughbred Racing Commentary-nek.

És hogy mégis hogyan lett egy üvegkereskedő cég vezetőjének, akinek korában semmi kapcsolata nem volt lovakkal, egyszer csak egy versenylova, akiért havi rendszerességgel több tíz órát utazik? Martin McDonagh-gel és John Beesley-vel találkozott a liverpooli St Aloysius Social Clubban, mikor kiderült, hogy Beesley menye Jim Anderson lánya, aki Faberginót saját ménjéből, Maschinóból tenyésztette, a szürke pedig az ő farmján, névlegesen Alwyn Farmon áll Perthben.

“Csak véletlenül kerültem bele. John a foci miatt volt az Egyesült Királyságban Egy asztalnál ültünk a baráti társasággal és beszélt róla, hogy beszállhatnánk Jimmel néhány lovába. Néhány sör után én és Martin, a klub tulaja megegyeztünk és adtunk neki egy csekket, hogy visszavigye Jimnek. Hárman együtt kaptunk 35%-ot.“

“Egy kis kaland volt. Reménykedtünk benne, hogy egy nap majd láthatjuk futni, és mikor megnyerte az első versenyét, elkezdődött az utazás. Semmit nem tudtunk róla. Még csikó volt, kétéves sem. John nyugdíjba vonult. Tiszta szerencse, hogy végül Faberginónál kötöttünk ki.”

A kanca a mindössze harmincéves Tiarnna Robertson idomítása alatt áll, akinek szintén ez volt pályafutása első Group-sikere. Swan Valley-ban másodjára vágott bele a trénerkedésbe, először még 21 évesen szerezte meg az engedélyét és mindössze három hónappal Fabergino első győzelme előtt tért vissza a lovak készítéséhez.

Az ötéves szürke legújabb sikerével már zsinórban négy első helyezésnél tart, három Listed, egy pedig Gr3-szinten, nagyobb figyelmet pedig akkor vívott ki magának, mikor februárban, Flemingtonban elorozta a helyiek elől a Bob Hoysted Handicap trófeáját.

A nyári (téli) szünet után szeptembertől a tervek szerint már Gr1-futamokban is pályára lép majd, amikorra remélhetőleg Tierney és McDonagh ismét csatlakozhat hozzájuk a helyszínen. A kitűzött cél szeptember végén a Moir Stakes (Gr1; 1 millió ausztrál dollár; Moonee Valley), november végén pedig a Winterbottom Stakes (Gr1; 1 millió dollár; Perth). Szóba került a The Everest is, a csapat azonban arra jutott, ezt meghagyják következő szezonra.

A brit tulajok természetesen a Royal Ascotról sem feledkeztek meg. “Ha a Moir és a Winterbottom közül valamelyiket megnyeri, potenciálisan kaphat meghívót a Royal Ascot nagy versenyeire. Beszéltünk róla. Tiarnna gyakorlatilag megmondja nekünk, hol fusson Fabergino, de egy álom lenne Ascotban látni őt.” – árulta el Tierney.

A történet és az idézetek forrása a Thooughbred Racing Commentary.

Képek: AusHorse, Horse Racing Planet, Racenet