Kézenfekvő volt, hogy a lovast is szólaltassuk meg Lease Back kapcsán.

Racing Portal: Ferkó! Te vagy a magyar lóversenyzés egyik legsikeresebb lovasa. 33 nagydíjat nyertél csak idehaza, kétszeres derbyhős vagy, azaz klasszisok sorát lovagoltad, de kijelenthető az, hogy Lease Back volt életed lova, vagy ez azért túlzás?
Simon Ferenc: Nagyon jó ló volt kétségtelenül, de a Gazduram sem volt éppen rossz. (Osztrák Derbyt nyert 2002-ben – a szerk.) 

RP: Hogyan emlékszel vissza arra az ominózus Millenniumi Díjra, ahol a korszak legnagyobb szupersztárját, Ryan’s Giftet vertétek?
SF: Ráadásul egy kiló túlsúllyal, hiszen eredetileg 51-re volt kiírva, de én csak 52-őt tudtam lovagolni. Csodálatos nap volt. Kiválóan alakult számunkra a verseny. Volt neki egy nagyon jó 400 métere. Vett egy levegőt, és onnan végig tudott menni. Volt ugyan egy kis küzdelem Ryan’s Gifttel ez kétségtelen, de a végén azért biztosan nyertünk. (5/4-ed hossz a bírói – a szerk.) Két olyan klasszis futott egymás ellen, amire nagyon sokáig, talán a Nancho-Mágnás párharcig nem volt példa ebben a futamban.

RP: A Derby viszont nem sikerült. Jeremy verhetetlen volt. Mi játszódik le ilyenkor a lovas fejében egy ekkora szuperklasszis ellen elvesztett derby után? Könnyebb volt megemészteni a vereséget?
SF: Egyáltalán nem. Nekem nagyon fájt. A ló teljesen rendben volt és már korábban megbeszéltük, hogy a tulajdonossal és a kis csapattal este megyünk vacsorázni. Szó sem volt róla, hogy előre ittunk volna a medve bőrére, de ez el volt tervezve már régen. Én megmondtam, hogy nem megyek el annyira bántott a második hely. Már az egész csapat ott volt az étteremben amikor eljöttek értem, hogy mindenki engem vár és hogy gondolom azt, hogy nem megyek el? Nagyon mellbevágott a vereség, de azért beültem az autóba és elmentem az étterembe, leültem a mester mellé és mondtam neki: “Mester! Ahol a ló 3-400-nál, amikor mindig vesz egy levegőt és meg szokott indulni, most nem kapott levegőt.” Ő félreértelmezte és azt hitte, hogy kevés volt benne a munka. Mondtam neki: “Nem, mester! Nem munkahiánya volt, egyszerűen nem kapott levegőt.” (Később meg is írta a Turf, hogy légzőszervi betegség támadta meg. –a szerk.)

RP: Hogy élted meg a halálát?
SF: Borzasztóan megviselt. Nem is akarom titkolni, hogy nagyon berúgtunk az abrakmesterrel, Kreka Istvánnal és zokogtunk, mint a taknyos kölykök. Tudod, hogy miatta utasítottam vissza egy németországi szerződést? 

RP: Fogalmam sem volt róla.
SF: Egy 24 lovas istállóba hívtak első lovasnak. Megtudtam azonban, hogy Varga Zoli megy ki Amerikába és engem akarnak a helyére szerződtetni. Előtte kinn voltam Cipruson és ott egy jó haverom, egy lovas srác, akinek volt rengeteg fotója, nála láttam Secretariatról egy képet. Mikor megláttam Lease Back-et, azt mondtam: tiszta apja. Ugyanúgy nézett ki. Azt gondoltam, egész biztosan kiváló lesz ő is. Nekem nagyon “bejött”.  Nagyon szerettem azt a lovat. Minden túlzás nélkül kijelenthetem, hogy miatta utasítottam vissza a németországi szerződést. Elmondhatatlanul nehéz volt feldolgozni az elvesztését.

RP: Pályafutásod egyik legjobb éve volt azért 1991. Három nagydíjat nyertél. Hogy emlékszel vissza a másik két sikeredre?
SF: A Káposztásmegyeri Díj mezőnye tele volt kiváló tornyoslöbi lovakkal, ráadásul az enyém, Gunner egy magyar (somogysárdi) tenyésztésű, de vakpatás ló volt. Ennek ellenére rövid-fejhosszal vertük Devil Princess-t. Az egyik kedvenc lovacskámmal, Átával pedig megnyertük a Lovaregyleti Díjat. Viszont szeretnék ehhez kapcsolódóan valamit mondani.

Lease Back és Simon Ferenc

RP: Parancsolj!
SF: Gyermekként láttam, hogy Vas József egy napon megnyerte a Millenniumi és a Vadaskerti Díjakat. Akkor azt mondtam: Istenem, ha ez nekem csak egyszer sikerülne, nagyon boldog lennék. Ez aznap sikerült, pont a kedvencemmel, Átával nyertük a Vadaskerti Díjat a Millenniumi mellé.

RP: Ráadásul azt a Cukornádat legyőzve, aki a Derbyben mögöttetek lett harmadik, de megnyerte előttetek a Kancadíjat.
SF: Igen. Jól emlékszel.

RP: A sok örömteli dolog mellett volt egy bukásod is 1991-ben…
SF: Igen, Bordallal. Ahogy kiugrott a startgépből egy galoppozás után fejre esett. Engem (kettős bordatöréssel – a szerk.) bevittek az Árpád kórházba, de másnap, a jódozás nyomaival a testemen, zsokéruhában, taxival, saját felelősségre már mentem is haza.

RP: Ahogy már beszéltük, 33 nagydíjat nyertél idehaza, közte kért derbyt. Van a szívednek legemlékezetesebb győzelem?
SF: Ilyet nem igazán tudok mondani. Mind kedves.

RP: Te vagy a magyar lóversenyzés 5. legtöbb versenyt (641) és 10. legtöbb nagydíjat nyerő zsokéja. Neved olyan legendák között szerepel a teljesség igénye nélkül, mint Kállai Pál, Varga Zoltán, Kovács Sándor, Gutai János vagy éppen Keszthelyi István.  Mit jelent ez számodra?
SF: Óriási megtiszteltetés. Szinte el sem hiszem, de azt tudod, hogy Bécsben hat év alatt három Trial Stakes-t nyertem?

RP: Ezt nem tudtam, de gratulálok, mert ez fantasztikus tett. Nagyon szépen köszönjük, hogy rendelkezésünkre álltál és jó egészséget kívánunk!
SF: Én köszönöm a megkeresést! Én is jó egészséget kívánok mindenkinek!

Ezzel a Lease Back aktát lezártuk. A három részben összes hozzá kapcsolódó képet Aperianov Pannika bocsátotta rendelkezésünkre. Hálás köszönet neki.

Ferkó a nyitóképen Falurosszával látható.