Jövő vasárnap futják az első klasszikusukat a legjobb hároméves kancák.

Mielőtt tovább lépnénk, nézzük mit is jelent ez a szó.

A klasszikus versenyeknek az öt legfontosabb, kizárólag hároméves telivérek előtt nyitva álló versenysorozatot nevezzük. Kialakulása természetesen az angol versenyrendszernek köszönhető. A szigetországban az elnevezésük:

1000 Guineas – 1609 méter – alapítási éve: 1814 – kizárólag a kancákat várja (általában májusban).

2000 Guineas – 1609 méter – alapítási éve: 1809 – méneknek és kancáknak (általában májusban – utoljára 1944-ben nyerte meg kanca (Garden Path), igaz manapság nem is igen találunk kancaindulót. Éppen a mai napon futják Angliában.)

Derby Stakes – 2420 méter – alapítási éve: 1780 – méneknek és kancáknak (mindig június első szombatján – utoljára 1916-ban nyerte meg kanca (Fifinella).

Oaks – 2420 méter – 1779 óta futják – kizárólag a kancákat várja (mindig június első péntekén).

és végül a St Leger  – 2921 méter – 1776 óta futják – méneknek és kancáknak (mindig szeptemberben).

Ez az öt futam Angliában minden tenyésztő, tulajdonos, zsoké és tréner álmainak netovábbja. A hab a tortán.

Nálunk azonban sokáig Egyesült Nemzeti Díj néven futott a két első klasszikus, így a mai Hazafi Díj ebben a formájában csak 1999 óta létezik.

Egy példamutató magánkezdeményezés indult útjára, amikor 1998-ban megfogalmazódott az az igény, hogy a Hazafi Díjat fel kellene kelteni „Csipkerózsika álmából”. A gondolat jónak bizonyult es 1999-től több évtized után ismét programra került ez a klasszikus kancaverseny.

Miért legyen a kancáknak mérföldes klasszikus futama (1000 Gns)?

Versenyrendszerünkben addig csak négy klasszikus volt – az 1600 méteres Nemzeti Díj (2000 Gns), a 2400 méteres Magyar Kancadíj (Oaks), a szintén 2400 méterre kiírt Magyar Derby és a 2800 méteres Magyar St. Leger.

Egyéb versenyeink nagy részét rövid-, vagy középtávra írták ki. Ez az oka annak, hogy a hosszútávú klasszikus versenyekben sokszor megfordult a papírforma, s így nem kaptunk reális képet a hároméves évjáratok képességviszonyairól. Különösen vonatkozik ez a kancákra, amelyeknél a tenyésztésre való kvalitás igen fontos s amely egybevág a lóversenyzés eredeti céljával. Szükség van tehát egy klasszikus versenyre, amelyben hároméves kancák azonos teher alatt 1600 méteren mérkőzhetnek, s amelyben egy klasszis sprinterkancának is reális esélye van a győzelemre. Ezt a versenyt nem kell kitalálni, hiszen szerves része az angol mintára kialakult európai klasszikus sorozatnak. Annak idején Magyarországon „Húsz Hazafi díj” (húszan adták össze az alapítványi díjat s a kamatok fedezték az évente kifizetésre kerülő versenydíjat) néven futották, de később egyesítve a Nemzeti Díjjal- az az alapítványi díjak az Egyesített Nemzeti és Hazafi Díj díjalapját emelték, s ezzel magas díjazását elveszítette, bár továbbra is a kancák jelentős versenye maradt. Az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország legjobb kancái futottak benne. Elég említenünk a „Verhetetlen Kincsem” Hazafi díj győzelmét 1877. május 8-án.

A lóversenyzés mai állapotában nagy jelentősége van a tulajdonosok áldozatvállalásának. Ez úgy értendő, hogy sokan az alacsony versenydíjak ellenére is invesztálnak, mert az a vágy vezérli őket, hogy lovaikkal klasszikus es más kiemelt versenyeket nyerjenek. Ez a sportszemlélet indíthatja el lóversenyzésünket a felvirágzás irányába. Egy új klasszikus futam emeli a versenyzés színvonalát és sportjellegét. Ha csak a pénz vezérelné ownereinket, már régen megszűnt volna a lóversenyzés Magyarországon. Ugyanez vonatkozik a fogadóközönségre, hiszen bizonyított tény, hogy a sportszempontból jelentősebb versenyekben a fogadási kedv is nagyobb. Több tulajdonossal tartott tanácskozás alapján azt tartottuk Optimálisnak, ha ez a verseny két-három héttel a Nemzeti díj után kerülne lefutásra.

Sajnos ez ma már nem így van. Éppen ezért elképzelhetetlen, hogy egy kanca Nemzeti és Hazafi Díj nyerő lehessen. Szerencsére nem volt ez mindig így. 2001-ben Leylandi Ciprus, míg öt évvel később Crimson mindkét mérföldes klasszikust behúzta, sőt előbbi még 800 méterrel hosszabbra, a kancadíjban sem talált legyőzőre.

És ha már Oaks. Az említett bajnok mellett még hat kiváló kanca Hazafi/Kancadíj duplázó: Barbarella, Estemona, Letty, Exlibris, Claudia Octavia és Lili.

Nézzünk pár érdekességet a múltból:

Az első kiadást rögtön egy hölgylovas, Szalai Mónika nyerte meg Satelit nyergében. A ló felkészítését Szabó Mihály irányította. 2000-től három éven át viszont csak hölgytrénerek a trónon. A már említett Barbarella és Leylandi Ciprus Kanics Melindát, míg Préry Mary dr. Csicsai Friderikát tette klasszikus nyerővé. Ez a 2002-es győzelem az utolsó, amit magyar apamén (My Colt) nevéhez könyvelhetünk. Legalábbis a szó klasszikus értelmében. 2009-es bajnok Megértő ugyanis Horatio Luro lánya, aki amerikai tenyésztésű. 1993-ban viszont a Magyar Lovaregylet megvásárolta, így lett belőle magyar fedezőmén.  (A kétezres években hatszor (2000, 2001, 2004, 2006, 2007, 2008) volt apamén champion hazánkban.)

Érdemes még megemlíteni, hogy 2019-ben Lili Gönczi Rebekával győzött, míg legutóbb Berghoffer Szandra vezethette vissza a nyerő, Envioust. A legutóbbi két kiadást a szlovák Jozef Parigál nyerte lovasként.

Szalai Mónika megkeresésünkre örömmel állt rendelkezésünkre így vele együtt idézzük fel az első kiadást.

“1997-ben kerültem a pályára, és 1998-ban már amatőr-champion lettem, hála a sok lehetőségnek, amit Szabó mestertől kaptam. Ő már pályafutásom legelején támogatott, ahol és amiben csak tudott. Óriási lehetőség volt számomra ezt a kétévesen megkímélt, de meglehetősen nehezen kezelhető kancát lovagolni. Erősen pullozott és mivel meglehetősen hektikusan futott, később rájöttünk, hogy szombaton kellett neki egy rövidebb, de gyors munkát “adni”, hogy jól szerepeljen a versenyekben. Háromévesen egy versenyt futott az első klasszikus előtt, amit magabiztosan meg is nyert (ez látható a képen), majd  a Hazafi Díjban is két hosszal győztünk Tamara (Csoh Ferenc) előtt. Az volt az utasítás, hogy “utazzak” a középmezőnyben, az egyenesben (ami akkor még 800 méter volt) folyamatosan kérjek Tőle többet és többet, az utolsó 300 méterben lovagoljam meg. Amikor kiugrottunk a gépből és nem pullozott, már tudtam, hogy jól fog menni. Nagyon jól be lehetett osztani aznap, így maradt ereje a végére, én pedig nyugodtan tudtam várni vele, éreztem, hogy rendben lesz a finish. Ahogy kivettem a lovak mögül, tudta mi a dolga, biztosan nyertük a futamot. Aznap tökéletes volt az összhang és az időzítés. Természetesen az egész istálló nagyon boldog volt, bár a Mester szerintem számított rá, ahogy emlékszem, viszonylagos nyugalommal könyvelte el a sikert. Sajnálatosan a videófelvétel nincs meg számomra, így kérem a kedves olvasókat, hogy ha bárkinél ez fellelhető értesítsen engem.”

“Szalai Mónika remek lovaglását nagy taps kísérte.” – olvashattuk a Magyar Lóverseny és Turf Krónika 46. számában.

A tablót Seipert Judit készítette és azt Szalai Mónikától kaptuk. Köszönet mindkettejüknek.

Satelit ezt követően ötödik (mének ellen) a Nemzeti Díjban, hetedik a Kancadíjban, legjobb kancaként harmadik a Derbyben, kilencedik a bombaerős Kincsem Díjban, második az ATTOE Díjában, hatodik a  Legerben.

1999-ben Szalai Mónika ismét champion lett. Ekkor az utánpótlás-lovasok között.

Rekorderek:

Versenyrekord: 1.36.3 Szonáta (2013) és Miss Turpan (2015)

Zsokék: 3 győzelem: Kovács Sándor

Idomárok: 3-3 győzelem: Kovács Sándor és Ribárszki Sándor

Apamének: 2-2 győzelem Horatio Luro és Bin Shaddad

Horváth József szavait kiegészítette Sereg András. Képek: Vonczem Gabriella/Juszel Béla. Nyitóképen a  duplázó Leylandi Ciprus Juszel Béla fotóján