Mi is megnéztük a Clint Bentley filmjét.

Figyelem spoilerveszély!

2021. január 31-én került az amerikai  mozikba a Sony Pictures Classics egész estés nagyjátékfilmje, Jockey címmel.

A képen látható Clint Bentley nevét hármas szerepben láthatjuk a plakáton. Hiszen a (társ)produceri és (társ)forgatókönyvírói szerep mellett ő ült a rendezői székbe is. Személye azért érdekes, mert édesapja zsoké, majd tréner volt, így kiskora óta abban a környezetben élt, amit most vászonra vitt.

A főbb szerepekben Clifton Collins Jr.-t, Molly Parkert és Moises Ariast láthatjuk.

„Emlékszem, amikor egyszer a pályán voltam Ruidosóban, Új-Mexikóban, segítettem apámnak takarítani a boxokat, és olyan érzésem volt a hely iránt, amit más lóversenyfilmekben nem láttam. Egyszerre volt szép, melankolikus és furcsa. Azt gondoltam, meg akarom mutatni az embereknek ezt a világot.” – nyilatkozta Bentley.

Ez kiválóan sikerült.

A film fantasztikusan fényképezett hajnali jelenetekkel indul, és a varázslatos képi világ végig kíséri a másfél órát, amely Adolfo Veloso operatőr munkáját dicséri.

A forgatás egyébként a Phoenix-i Turf Paradise versenypályán zajlott.

Jackson Silva (Collins) egy testi-lelki bajoktól gyötört – de nagy tiszteletnek örvendő – veterán zsoké. Az egykor szebb napokat látott, ünnepelt lovas lakókocsiban él. Talán utolsó szezonjára készül, amikor is trénere (Parker) versenyzésbe állítja legnagyobb reménységét. A klasszis ló természetesen a szebb jövő lehetőségét villantja fel Silva előtt, aki azonban egyre komolyabb egészségügyi problémákkal küzd. Jobb oldalát sokszor nem érzi, keze pedig remeg. A diagnózis lesújtó: állapota romlani fog és hamarosan nem lesz képes lovagolni. Nem sokkal előtte találkozik azonban egy feltörekvő zsokéval (Arias), aki a fiának adja ki magát.

A többi legyen meglepetés, de mindenki, aki leül megnézni legyen vele tisztában:

ez nem egy rózsaszín masnival átkötött cuki történet.

Ez az alkotás teljesen más, mint a Secretariat, vagy éppen a Dreamer című lóversenyfilmek. Hangulatában leginkább a Vágtára, vagy Clint Eastwood utolsó filmjeihez hasonlít. Lovakat, versenyjelenetet alig látni benne és semmiféle fordulat vagy meglepetés nem vár a végén a nézőre.  Az emberi küzdelmet viszont kiválóan ábrázolja Bentley.

Ezt alátámasztják az egészen elképesztő kritikák is.

„A Jockey minden porral érintett pórusból hitelességet áraszt.”

„A Jockey a főszereplő tehetségét meglovagolva egy csodálatosan megható, őszinte és elgondolkodtató film, ugyanakkor panaszos kiáltással is szolgál.”

„A Jockey elővesz néhány ismerős klisét, de Clifton Collins Jr. magával ragadó szereplése olyan nyers erőt ad a filmnek, amelynek lehetetlen ellenállni.”

„Végig a vásznon tartja a szemet. Részben a megélt érzés miatt – szinte érezni a széna és a trágya szagát, részben Collins bölcs, intuitív alakítása révén. Teljesen meggyőző a pályafutása csúcsán már túl lévő sportoló szerepében.”

„A Jockey egy érzelmi utazás, amely egy igazán intenzíven koncentrált utolsó pillanatig tart, amely nyomot hagy bennünk.”

A Sundance Filmfesztiválon, Collins a zsűri különdíját nyerte el kiváló színészi munkájáért.

(És a plakáton látszik, hogy még hat elismerést kapott más fesztiválokon.)

A Jockey-val egy eltűnő világ és szubkultúra történetét meséli el a rendező, amely kiváló operatőri és kifinomult színészi teljesítménnyel válik, már-már dokumentumfilmes értékeket hordozó  igazi remekművé.

Igazi drámai alkotás, de akit meggyőztek az általunk leírtak, vagy a filmet az egekbe emelő kritikák és úgy dönt, hogy rááldoz 95 percet, aligha fog csalatkozni.

Képek: IMDB