A Hall of Fame örökös tagja a BloodHorse riporterével beszélgetett.

Az 1946. december 29-én született Laffit Pincay Jr. régebb óta szerepel a telivérversenyzés Hírességek Csarnokában, mint bárki más.

1972-ben. Kép: Wikipédia

Ez persze nem meglepő, hiszen 1975-ben, a beiktatásának évében Pincay már öt egymást követő szezon óta vezette – lovai által – a kereseti listákat. Azon a nyáron a panamai születésű zsoké lett az egyik legfiatalabb, akit valaha beválasztottak a Hall Of Fame-be.

Ő azonban nem volt jelen a kitüntetésen.

“Akkoriban eltört a kulcscsontom” – mondta Pincay a Santa Anita Park melletti otthonából a BloodHorse riporterének, Jay Hovdey-nak. “De ez csak kifogás volt. Az igazi ok az volt, hogy tudtam, ki kell állnom sok ember előtt beszélni, és ez olyasmi, amitől féltem akkoriban. Nem volt magabiztos az angol nyelvtudásom.  Utólag persze bántam, hogy nem mentem el.“

Pincay pályafutása során hat Eclipse-díjat nyert.

Mikor 1999-ben külön trófeával tüntették ki, amiért felülmúlta Bill Shoemakert minden idők legtöbb győzelmét jegyezve, a nyilvános megszólalása már számára is kényelmes és üdítően közvetlen volt. A Hírességek Csarnokába csak egyszer kerül be egy zsoké – ha egyáltalán bejut. A plakett átvételére Pincay korábbi ügynökét, a Saratoga Springs-i születésű Vince DeGregoryt kérte fel, tisztelete gyanánt.

“Bárcsak ott lett volna” – mondta DeGregory, aki 88 évesen még mindig a lovasokat képviseli. “Egy rövid ideig profi fociban játszottam, és a gondolat, hogy bekerülök a Hírességek Csarnokába Cooperstownban, minden gyerek álma volt.“

Akkoriban az egyetlen zsoké, akit Pincay-hez hasonló rajongás övezett, Darrel McHargue volt, aki 1988-ban vonult vissza, hogy versenybírói karrierbe kezdjen. (McHargue-t a Hírességek Csarnokának Történelmi Felülvizsgálati Bizottsága választotta be oda később.)

“Megérdemli” – mondta Pincay. “Nagyszerű versenyző volt, az egyik legjobb, aki ellen valaha is lovagoltam. Kemény és nagyon tehetséges volt.“

Gyakran összecsaptak. A legemlékezetesebb az 1979-es Hollywood Gold Cup (Gr1) volt, amikor McHargue és Sirlad mindent beleadott, de Pincay és Affirmed győzött egy és egynegyed mérföldön. A végén Sirladot háromnegyed hosszal verték meg. A szakírók azt írták ez volt a legszomorúbb háromnegyed hosszas vereség, amit valaha láttak.

Pincay abban a szezonban 8,1 millió dolláros bevételi rekordot döntött.

Az előzőt, 6,1 millió dollárral McHargue állította fel 1978-ban. Ez nem túl hosszú idő egy történelmi teljesítmény élvezéséhez, de a rekordok azért vannak, hogy megdöntsék őket – és akkoriban általában Laffit Pincay nevéhez fűződtek ezek a megdöntések.

Utolsó lovaglásakor, 2003 márciusában, alig néhány hónappal az 57. születésnapja után, Pincay 9530 győzelemmel állt – azóta csak Russell Baze előzte meg -, és 237 millió dollárt keresett, ami akkoriban a negyedik legjobb eredmény volt Pat Day, Jerry Bailey és Chris McCarron mögött.

Actress Vanna White poses with jockeys Willie Shoemaker, Laffit Pincay Jr. and Gary Stevens at Hollywood Park in 1988 pic.twitter.com/vYIwpFZHnA

— Sports & Betting History by BestBettingSites (@CDCHistory) December 15, 2022

Ma, 19 évvel azután, hogy egy nyakcsigolyatörés után kénytelen volt abbahagyni, Pincay a visszavonult, híres sportoló fess figuráját mutatja, aki élvezi a családját, a barátnőjét, az utazásokat és a golfot.

Pincay 39 évnyi versenyzésének utolsó szakaszában megszállottan figyelte a kalóriabevitelt, mára azonban átadta helyét annak a rutinnak, hogy azt eszik, amit csak akar, ami persze még mindig nem sok.

“Amikor nyugdíjba mentem, még mindig nem akartam sokat enni” – mondta Pincay. “Most már egy kicsit többet eszem. A vacsora általában 300 kalória körül van, de néha megiszom egy sört vagy egy szelet kenyeret, és így beviszek 500 vagy 600 kalóriát, de még mindig jól érzem magam. Ha egy szelet hús túl nagy, akkor félbevágom, és az is elég lesz. A koromhoz képest elég jól érzem magam. Ami jó formában tart, az az edzés. Minden reggel 8:30 körül edzek, a saját rutinom szerint. Évekkel ezelőtt megtanultam, mi az, ami nekem beválik, és most már több izmot tudok felszedni anélkül, hogy aggódnék, hogy túl nehéz leszek tőle.“

És hogy mennyi a súlya?

“Jelenleg 57-58 kiló” – válaszolta Pincay.

Néhány hónappal ezelőtt, a világjárvány miatti aggodalmak közepette, rövid időre Közép-Amerikába repült, hogy Panamán és El Salvadoron keresztül utazgasson. Meglátogatta a Laffit Pincay Technical Jockey Training Academy-t Panama Cityben. Vásárolt egy lakást is.

“Ki mondta, hogy nem lehet újra hazamenni?“

“Az iskola jól megy” – mondta. “Beszéltem a gyerekeknek a lovaglásról és arról, hogy vigyázzanak magukra. Nagyszerű munkát végeznek. A gyerekek, akik most kerülnek ki onnan, készen állnak a győzelemre.“

Az egyikük, ahogy azt a közelmúlt történelme is bizonyítja, Luis Saez, aki jelenleg harmadik a ranglistán, és a hároméves Essential Quality állandó lovasa.

“Alig várom, hogy több időt tölthessek ott lent” – mondta Pincay. “Az ételek nagyszerűek. És a kávé, istenem, nekik van a legjobb kávéjuk a világon. Még mindig szeretek versenyekre járni. Eleinte zavart, hogy nem lovagolok, de az időm kitelt. Egészséges vagyok és eljutottam abba a korba, amikor valószínűleg amúgy is abbahagytam volna. Most már szeretek visszanézni, mert azt is szeretem, amit most csinálok“.

Reméljük, ez sokáig így is marad. Isten éltesse a korszakos legendát!

A születésnapos számai:

• 9530 győzelem
• Több, mint 237 millió dollár pénznyeremény
• Négy Triple Crown futamot nyert
• Hét Breeders’ Cup futamban győzött
• Legsikeresebb versenye a Hollywood Gold Cup – amelyet kilenc alkalommal nyert meg.
• Ötszörös bajnok – pénznyeremény alapján
• 5+1 Eclipse Award kitüntetett
• George Woolf Memorial Jockey Award (1970)
• Eclipse Special Award (1999)
• Big Sport of Turfdom Award (2000)
• Életnagyságú szobra áll Hollywood Parkban és Santa Anita Parkban.
• Legjobb lovai: Affirmed, Sham, John Henry, Genuine Risk, Swale.

Még egy kitüntetése van, mégpedig a róla elnevezett, Laffit Pincay Jr. Award, melyet olyasvalaki kap minden évben, “aki tisztességgel, odaadással, elszántsággal és kiválósággal szolgálja a lóversenyipart“.

A cikkben szereplő információk és az interjú forrása a BloodHorse.

Ez volt az utolsó lóverseny témájú cikkünk 2022-ben. Boldog új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak. Reméljük 2023-ban is mi leszünk az Önök Favoritjai.

Képek: Jim Raftery/turfotos