Kedden, a reggeli órákban elhunyt Henry Cecil, az egyetemes galoppsport egyik legfényesebb csillaga, zseniális tréner.

Hogy ki is volt ő valójában?  A lóversenyzésben kevésbé járatosak számára kiket állítsunk mellé példaként más sportágakból, hogy elmondhassuk mekkora veszteség is érte a lósportot. Talán Széchy Tamást? Talán Sir Alex Ferguson-t? Azt hiszem e két név is elég ide ahhoz, hogy olvasóinkban tudatosodjon: a legnagyobbak egyike távozott.

Henry Cecil, sajnos 2007 februárja óta harcban állt. Szervezetét megtámadta ugyanis a gyilkos kór. Gyomorrákot diagnosztizáltak nála, de kilenchónapnyi kezelés után elmondhatta: „Talán megnyertem életem legnagyobb, legfontosabb versenyét.” Ezt követően mintha jobban mutatott volna, kissé súlyban is gyarapodott, de 2011-ben és leginkább tavaly már látszott: nagy a baj. Legendás lovának nagy győzelmei után gyakorlatilag csak egy kérdést tettek fel neki élő tv adásban, hiszen már hangja is alig volt, és a nézők emiatt alig értették szavait.

Sir Henry Richard Amherst Cecil 1943. január 11-én született a skóciai Aberdeen-ben. Édesapját nem ismerhette, hiszen ő 28 évesen elhunyt a háborúban.  Édesanyja, aki 8 km-re élt egy farmon Newmarkettől, később összeházasodott Sir Cecil Boyd-Rochfort-al, aki akkor már neves tréner volt, sőt a királynő lovainak mestere.  Ő vezette be Cecilt a lóversenyzés alapjaiba. 1969-ben állt a saját lábára, azaz akkor lett önálló tréner és az egyik legdinamikusabb fejlődő angol istállót igazgatta.  1975-ben nyerte meg az első angol klasszikusát. Öt, pusztán hároméves lovak számára kiírt nagyverseny (Derby, kancadíj, St. Leger, 1000 & 2000 Guineas), „klasszikus” jelzőt kapott Angliában. Ezeket szeretné minden lovas, tréner és versenylófuttató megnyerni. Ezek olyanok, mint pl. a teniszben a Grand Slam versenyek. Ő huszonöt ilyen trófeát tud/tudott felmutatni, és 1999-ben az ötből három nála landolt !!! 75 nyerő lovát vezethette vissza a királynő versenypályáján, az univerzum talán legfontosabb lóversenymeetingjén, a Royal Ascoton.  A legnagyobb zsokék, Steve Cauthen, Lester Piggott, Joe Mercer, Kieren Fallon és Pat Eddery lovagolta korábban lovait, akik elképesztő sikereket értek el. Hazájában 10 alkalommal ő volt a champion tréner, de természetesen világszerte nagy győzelmeket aratott. Pár évvel ezelőtt a Daily Telegraph megkérdezte mi a sikereinek titka. A tőle megszokott szerénységgel így válaszolt:

„Nem igazán tudom. Én sosem tanultam ezt könyvből. Mindent ösztönösen teszek, és szeretném azt hinni: értem a lovak nyelvét és ők mondják meg igazán, hogy mit tegyek velük.”

1966-ban feleségül vette Julie Murless-t, a legendás tréner Sir Noel Murless lányát. Két lánygyermekük született, de 1990-ben elváltak. Cecil 46 éves korábban újranősült és egy nálánál 24 évvel fiatalabb lányt vezetett oltár elé. Később tőle azonban botrányos körülmények között vált el.  Jane Cecil McKeown-nal harmadjára is megnősült 2008-ban.

2011. Június 10-én, II. Erzsébet brit királynő, érdemei elismeréséül lovaggá ütötte.

Már betegségével küszködött, amikor is a sors a legnagyobb ajándékkal kedveskedett neki, amit csak egy lóversenytréner kaphat e világon. A 2008 februárjában született kiscsikót, Frankel-t ugyanis hozzá adta tréningbe a világ egyik legbefolyásosabb lóversenyfuttatója, Khalid Abdullah. Az ezen a blogon már korábban bemutatott  Frankel a lóversenyszervezetek értékelése alapján, a világtörténelem legnagyobb versenylova lett. Pályafutása mind a 14 versenyét megnyerte és közel 3 millió angol font megnyert pénzdíjjal kezdte meg fedezőméni karrierjét.  Cecil és versenyistállója Frankel tündöklése miatt állandó médiafigyelem alatt állt, de ő mindig méltósággal kezelte a helyzetet.  Nem csoda, hiszen Cecil a megtestesül angol úriember mintapéldánya. Mindig kimért és udvarias volt. Korábban szeretett órákon át vásárolni, kihívóan öltözködni, rikító holmikat magára ölteni. Frankel lovasa, Tom Queally az egekig magasztalja, de az évtizedek során nem emlékszik senki hozzá kapcsolódó összetűzésére vagy hangos vitára. Minden beosztottját kedveli, azok pedig tűzbe mennének érte. Sajnos az út véget ért számára. Azt gondolom elég beszédes, a világ első számú lóversenylapjának, a Racing Postnak a mai címoldala: Gentleman, Genius, Legend.

Az út véget ért számára. Gyászol az angol galoppsport, de lóversenykörökben gyászolnak szerte a világon mindenütt. Egy kivételes ember távozott. Tiszteletére félárbocon a lobogók világszerte.  Ha azt mondom Sir Henry tudása pótolhatatlan nem is írtam semmit. Ha azt írom, pokolian fáj a halála azzal sem írtam semmit.  Több prominens alak a lóversenyzésből Cecilt, a valaha élt legnagyobb trénerként említi.  Prince Ahmed bin Salman futtató egyszer azt mondta: “Angol klasszikust nyerni nagyon egyszerű. Venni kell egy lovat és el kell küldeni Henry Cecilhez.”

Cecil életműve példaértékű tehát. Ő volt az a tréner, akit nem a világtörténelem legnagyobb lova tett naggyá. Ő maga ugyanis legalább ugyanolyan nagy volt már akkor. Nyugodjék békében!