A versenyek versenye. A futamok futama. A derbyk derbyje.
Ez az a futam, amiről, még az is tud, aki életében egyetlen galoppversenyen nem járt, egyetlen turfot nem fogott a kezébe, sőt még a sportpályákat sem látogatta. Szerintem még a történetet is mindenki ismeri a fogadásról, így erről most ne is essék szó.
Ez a futam a galoppsportban minden tulajdonos, tréner és zsoké álmainak netovábbja.
Ami a teniszben Wimbledon, a Formula 1-ben Monaco, a fociban Wembley vagy Maracana, az a lóversenyzésben, minden kétséget kizáróan Epsom. A London közeli kisváros lankáira, (ahogy mostanság mindig június első szombatján) tízezreket várna a derby napra. Személyes véleményem: Sem a Dubai World Cup, sem az Arc de Triomphe, sem a Breeders’ Cup Classic nem mérhető ehhez a futamhoz. A hagyományok és a tradíciók miatt. 1780 óta sosem telt el év, hogy ne futották volna le „A DERBYT”. Egyszerűen így, minden jelző nélkül. Az angolok ugyanis az Epsom szócskát sem teszik elé, ugyanis szerintük egy valódi derby van a világon: az övék! Következik a 236., de előtte néhány érdekesség a múltból.
A pálya Londontól délre fekszik Surrey megyében. Az epsomi lankák azonban nem csak a lóversenypályának adnak helyet, de kétségtelen az tette leginkább világhírűvé. A világ egyik legnehezebb versenypályájaként tartják számon, ugyanis a 2400 méteres távon több emelkedővel és lejtővel kell megküzdeniük a lovaknak és lovasoknak. A világhírű Tattenham Corner meglehetősen éles kanyarja után nem sokkal következik a lejtő, így a lovak, amikor már meglehetősen fáradtak, nagy sebességgel robognak lefelé, de a végén újra kicsit felfelé vezet az út.
„A Jockey Club az 1750-es évektől irányítja a versenyeket, tagjai a vagyon, a becsület és a megközelíthetetlenség urai. Első külföldi tagja gróf Batthyány Gusztáv volt, akinek Galopin nevű lova nyerte az 1875. évi Derbyt. 1883-ban halt meg a Jockey Club éttermének bejáratánál. A versenyizgalom ölte meg, szívrohamot kapott. Az 1876. évi Derby szintén magyar vonatkozású: győzött a kisbéri állami ménesben tenyésztett Kisbér. Ő volt a második nem angol tenyésztésű epsomi derbynyerő. Dixon, a From Gladiateur to Persimmon című művében ezt írja: „ A Magyarországot képviselő Kisbér igazán nagy ló volt, és nagyon kevés ló akad a kékszalag-nyerők hosszú listáján, amely olyan fölényes könnyedséggel szerezte meg a babért, mint ő.” Kisbér az egyetlen magyar tenyésztésű telivér, aki győzni tudott az Epsom Derbyn” – Dr. Vecseklőy József: Ló és ember.
Azt minden galoppkedvelő betéve tudja, hogy a zsokéknál Lester Piggott a listavezető 9 sikerrel. A trénereknél Robert Robson (1793 és 1823 között), John Porter (1868-1899) és Fred Darling (1922-1941) egyaránt 7-7 alkalommal vezethetett már vissza a futam után nyerőt. Az elmúlt három évben sorozatban győztes Aidan O’Brien eddig összesen 5 kékszalagnál jár.
A leggyorsabb lefutási időt Workforce produkálta 2010-ben-ben. 2:31.33-nál állt meg a stopperóra. A legnagyobb fölénnyel a később elrabolt Shergar győzött 1981-ben, 10 hosszal. 3 telivér tudott nyerni 100 az egyhez adott előzetes oddsal, igaz utoljára 1913-ban. A legtöbb részvevője az álomfutamnak 1862-ben volt – akkor 34-en vágtak neki a távnak. 1794-ben viszont csak négyen indultak csatába a kékszalagért.
Az 1844-es győztest kizárták a versenyből, ugyanis bebizonyosodott, hogy egy 4 éves futott helyette. 1876-ban Kisbér nyeri a Derbyt. A nyeregben Charlie Maidment. 1881-ben az első amerikai telivér is derbyt nyer. (Iroquois később a St. Legert is megnyerte). Három évvel később nem tudnak dönteni a versenybírák. Holtverseny az élen Harvester és a St. Gatien között. 1894-ben az aktuális miniszterelnök, míg 1909-ben VII. Edward király lova nyeri a klasszikust. 1901-ben használtak először mechanikus kaput. (Mindkét világháborús években a versenyeknek Newmarket adott otthont.) 1916-ban Fifinella a hatodik és egyben utolsó kanca, aki egy naptári éven belül megnyerte az Oaks és a Derby futamát is. 1921-ben Humorist megnyeri a derbyt majd két héttel később kimúlik.
1927-ben közvetíti először a versenyeket a BBC. 1953-ban Pinza győz a Derbyben és leírhatatlan boldogságot szerez lovasa, Sir Gordon Richards számára. Richards korábban 27 alkalommal hiába próbálta elhódítani a kékszalagot, de ez 28. próbálkozásra akkor sikerült. 1989-ben Terimon csak második, de az esetleges (tét) oddsa 500/1-hez lett volna. 1996-ban láthatjuk az első és eleddig az utolsó hölgy zsokét. Alex Greaves csak utolsó helyen ér célba kancájával. Két évvel később az 1000 Guineas győztese, Cape Verdi kancaként is favorit a futamban, de csak 9. helyen érkezik a célba. Azóta nincs kanca indulója a futamnak. 2007-ben az olasz Lanfranco Dettori 14 derby kísérlet után diadalmaskodik Authorized nyergében.
Shergar a dombon és a célban Fotó: BBC/Getty
A verseny távja, 1m 4f 10y (2,423 m), a pénzdíj 1,325,000 font, amiből 751,407.50 illeti a győztes telivér boldog gazdáját. A versenyben kizárólag 3 évesek futhatnak.
Az Oaks első futamának történelme érdekes módon két évvel megelőzi a Derbyt. A verseny egy Epsom közeli házról kapta a nevét. A korábban említett Robert Robson lovai 13 alkalommal nyertek kancadíjat, míg a zsokéknál szintén egy kilencszeres győztes találunk, de nem Piggottot, hanem Francis Buckle-t. Az Oaks a derbyhez hasonlóan klasszikus versenynek számít Angliában. A kancák számára a táv ugyanannyi, mint a derbyben, de a pénzdíj itt „csak” 450 ezer font, amiből 255,195-öt kap a győztes (ló gazdája).
A nyitó festmény: Théodore Géricault: Derby Epsomban (1821)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://derby.blog.hu/api/trackback/id/tr7118504468
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.