Hogyan változott meg az ausztrál sztárzsoké élete a csodakanca, Winx nyugdíjazásával.

Hugh Bowman maga írta a kis szösszenetét a Fox Sports honlapjára, melyből most szemezgetünk.

„Egy zsoké számára olyan az augusztus, mintha a fogát húznák, de már itt a tavasz a levegőben, és egy jobb versenyzés közeledik felénk. Április 13-án nyerte Winx utolsó versenyét, a Queen Elizabeth Stakes-t, és nekem ez után két hónap kellett, hogy kiszállva a nyeregből fizikailag és mentálisan is újra felfrissítsem magam. A zsokék általában nem tartanak szünetet, hacsak nem sérülés miatt, de amikor Winx nyugdíjba vonult, úgy döntöttem muszáj egy kis időt távol töltenem a sporttól, hogy összegezzem a gondolataim ezzel az óriási jelentőségű életszakaszommal kapcsolatban.

Fárasztó volt – nem csak az elvárás, hanem az érzelmi teher, amit ez magával hoz.

Olyan különleges kapcsolat van ló és lovasa között, és az ember sosem unja meg a győzelmeket – főleg ha nagy Group 1-es versenyekről van szó. Winx egy kalandra vitt. Igazából, sokunkat. Ez a háttérben dolgozó emberekről is szól, főként a családjaink, kik támogatnak bármit is csinálunk, és főként ezért tartottam szünetet. Kipurcantam.

Ezt nem vettem akkor észre, de most, ahogyan próbálom újra felépíteni a víziómat arról, hogy hova tovább, mit érjek el – most csak a következő jó lovat várom.

Winx egy kétélű kard volt – valójában egy garantált siker. Garantált jutalom, garantált győzelem a nagy versenyekben. Ilyen egyszerű volt.

Idén, öt év óta először lesz az, hogy Winx nem lesz jelen a Spring Carnival-on, és bár hiányzik, de nélküle nem lesz az a folyamatos nyomás, hogy egy egész sportág nagyköveteként kell viselkedni mint egykor – habár élveztem.

Manapság örömmel üdvözlöm a csöndet és a nyugalmat – sokkal könnyedebb életet élek ezekben az időkben, mint mikor Winx-et lovagoltam. Nélküle elég csak várnom a kéthetente elkövetkező versenyeket és nem kell aggodalmaskodni a köztes időszakokban.

Visszatérve a karneválba, nem mondanám, hogy túl nagy nyomást érzek magamon, bár a játékomat vissza kell emelnem arra a szintre, amit úgy gondolom, hoznom kell főleg egy ilyen hosszú kihagyás után.

Egyedül az a biztonság nincs meg, amit Winx adott.

Az emberek sokszor kérdezik, emlékszem-e, mikor először megláttam őt. És igen, emlékszem, de akkor ő csak egy újabb ló volt. Emlékszem, mikor először lovagoltam őt, de nem úgy szálltam le a nyeregből, hogy előre gondoltam volna, milyen fantasztikus utazás lesz ebből…”

Hugh Bowman

Fotók: Racing Post; Breednet